Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - Kereskedelmi jog. A magyar kereskedelmi törvény alapján, tekintettel a nevezetesebb európai kereskedelmi törvényekre. [Könyvismertetés]

68 A m. kir. Curia mint semmitöszék azonban a semmiségi panaszt elvetette; mert a ptkrt. 339. §-ában jelzett feltétlen biztosítás a bérleti és haszonbéri lejárt követelésre nézve, bérbeadót csak a bérleményében létező tárgyakra nézve illethetvén, a mennyiben bérbeadó a biztosítást a bérleményen kívüli ingóságokra is kiterjeszteni kívánná, abbeli kérelme megbirálásánál a ptkrt. 338. §-nak rendelete szolgál zsinórmértékül, s miután a kérdésben forgó biztosítást illetőleg, az utóbb hivatkozott §-ban emiitett feltételek fenn nem forognak, de ennek alapján a biztosítás nem is kéretett, a kir. járásbíróság az által, hogy a biztosítást csak a bérlemény területén találtató ingóságokra rendelte, semmiséget el nem követett. IV. Az 1867. május 17-én kelt igazságügyministeri rendelet, s illetve ugyanazon évi július 25 én kelt pótrendelet a perújítás megengedett eseteiről kifejezetten intézkedvén, e részben a perrendtartási szabályok kisegítő alkalmazásának nincs helye. [1875. évi deczember 7-én 20362 sz. alatt hozott határozat.] T. Elek főkapitánynak mint a fővárosi rendőrség képviselőjének K. Lajos mint a „Kelet Népe" politikai napi lap felelős szerkesztője ellen, a budapesti kir. törvényszék mint sajtóbiróság előtt lefolyt sajtóperében tartott tárgyalás és az esküdtek kijelentése alapján hozott ítélet ellen vádló semmiségi panaszt adott be egyebek közt azért, mert a perújítás tekintettel az 1867. évi május 17-én kelt igazságügyministeri rendelet és ugyanazon évi július 25-én kelt pótrendelet perújítás iránti rendelkezéseire megengedhető nem volt. A m. kir. Curia mint semmitöszék következő határozatot hozott : a 189S9/i875. sz. alatt hozott első bírósági végzés minden következményeivel, jelesül a megtartott esküdtszéki tárgyalással és a hozott ítélettel együtt, az 1867. május 17-én kelt igazságugyministeri rendelet 91-ik §-ának b) pontja alapján megsemmisittejik, és a kir. törvényszék utasittatik, hogy a 186i4/mó. számú perújítást kérelem visszautasítása mellett, a fenforgó vádnak ugyanazon rendelet 93-ik §-ához képest újonnan alakítandó esküdtszék előtti tárgyalása végett újabb határidőt tűzzön ki; mert a hivatok rendelet 82. 103. s 104-ik §§-ai, illetve az 1867. július 25-én kelt pótrendelet 5-ik §-a a perújítás megengedett eseteiről kifejezetten intézkedvén, e részben a perrendtartási szabályok kisegítő alkalmazásának nincs helye; de különben is a 18999/i875. számú végzésben a ptkrt. hatodik czíme V. fejezetének határozatai tévesen érteimeztettek, miután egyebeket mellőzve, már a ptkrtnak az újított perek mikénti tárgyalását szabályozó 320-ik §-a is egyenesen kizárja azt, hogy a perújítás valamely még el nem döntött perben jogorvoslatul használtathassák ; mert e szerint, jelen ügyben az eljárás lényeges formái sértettek meg az által, hogy helytelen perorvoslat folytán, vádlottnak az 1S67. május 17-ki rendelet 23-ik §-ában előirt zárhatáridö eltelte után bejelentett tanúi beidéztettek, és a megtartott nyilvános tárgyalás alkalmával kihallgattattak.