Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - Kereskedelmi jog. A magyar kereskedelmi törvény alapján, tekintettel a nevezetesebb európai kereskedelmi törvényekre. [Könyvismertetés]

TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A m. k. semmitöszék döntvényei. I. Miután az ügyvédi rendtartás által, a köztörvényhatóságok rendezése tárgyában hozott 1870. évi XLII. törvényczikk nem érintetik, ennek 60 ik §-a szerint pedig a tiszti ügyész van hivatva, a törvényhatóságot, mely mellett alkalmazva van, magán peres ügyeiben képviselni; oly tiszti ügyészek, kik magukat az ügyvédi kamara által vezetett ügyvédi laistromba be nem vezettették, a felettes törvényhatóságtól nyert meghagyás folytán, azt rendes perben is képviselhetik. [1875. nov. 17-én tartott teljes tanácsülés megállapodása s ugyanazon évi nov. 23-án 15884. sz. alatt hozott határozat.] Krassómegye árvapénztára, a megyei tiszti ügyész ellenjegyzése mellett, P. Péter és társai ellen, az oravicza-bányai törvényszéknél, a lefoglalt javak árvereztetését kérelmezvén : e kérelmet az emiitett törvényszék f. évi július 19-én hozott végzésével megtagadta, s a kérvényt a tiszti ügyésznek visszaadatni rendelte, mert az 1874. évi 34-ik t. cz. 1-sö §-a szerint az ország bíróságainál és hatóságainál mint ügyvéd csak az működhetik, ki bármelyik ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromába felvétetett, a kérvényt beadó tiszti ügyész neve pedig áz ügyvédi lajstromban nem foglaltatik ; mert továbbá, az általa elfoglalt községjegyzöi állás a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék döntvényei szerint azon alkalmazások közé tartozik, melyek nem férnek össze az ügyvédség gyakorlatával. Ezen végzés ellen a tiszti ügyész semmiségi panaszt adván be : A m. kir. Curia mint semmitöszék a törvényszék neheztelt végzését a ptkrt. 297-ik §-a 1-sö pontja alapján megsemmisítette, s azt az árverési kérvénynek érdemleges elintézésére utasította; mert a végzésben idézett ügyvédi rendtartás által, a köztörvényhatóságok rendezése tárgyában 1870. évben kelt 42-ik törvényczikk nem érintetik, ennek 60-ik §-a szerint pedig a tiszti ügyész a törvényhatóságot, mely mellett alkalmazva van, peres ügyeiben képviselni nem csak jogositott, hanem nyert meghagyás folytán köteles is; ennélfogva tekintettel arra, hogy a végzésben hivatok legfőbb itélöszéki végzés csak magán ügyvédekre vonatkozik, a neheztelt végzést megsemmisíteni kellett. II. Tekintve a ptkrts végrehajtási kiküldöttekről rendelkező 352-ik §-ának b) pontját, s illetve az 1871. évi XXXI.