Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - Az adósok jogcselekvényeinek megtagadhatásáról

57 IV. A felsorolt pontokban foglalt rendelkezések mellett, melyekre nézve szerző a miénktől különböző álláspontot foglalt el: tervezete számos más intézkedést tartalmaz, melyek a felállított elvet átviszik a gyakorlati életbe, alkalmazását részletesen körülírják. A mi javaslatunk inkább csak az elv kimondására szorítkozik, a kivitel tekintetében többnyire a bíróra bizván, hogy e jog szelleméből vont következtetésekkel, átalános jogelveknek e viszonyra való alkalmazásával találja meg a követendő utat. Készségesen elismerendő, hogy az austriai javaslat által választott mód szilárdabb és egyöntetűbb eljáráshoz vezet; a javaslat tehát a kivánt czél elérése iránt sokkal több biztosítékot nyújt és a törvénynek megfelelöleg gyakorlati becse is tetemesen gyarapittatik. A tervezetnek ilynemű intézkedéseiből kiemelendök 1. A tervedet egyenkint sorolja elő a jogcselekvényeket, melyek ellen a megtámadó kereset irányozható. Szerzőt, mint fent kifejtettem, itt azon elv vezérelte, hogy a hitelezőknek mindazon cselekvények ellen nyújtandó védelem, melyeket vagyonbukásukat közeledni látó adósok tapasztalat szerint elkövetni szoktak, hogy vagyonuknak romjait, hitelezőik rovására, saját maguknak, családjaiknak vagy valamely jó barátnak biztosítsák ; szóval azon cselekvények, melyekből valójában veszély hárul a hitelezőkre, feltéve, hogy azok szintén közelebb meghatározott időben elkövetvék és hogy a forgalom biztonsága egyik másik tekintetében a megtámadás jogának kizárását nem követeli. Ezen utóbbi tekinteten alapszik a 8. §. intézkedése. A megtámadás joga gyakorlásának további feltétele, a 4. §. 1. és 2. sz. a. esetek kivételével, hogy a megtámadandó fél az adósnak csalárd szándékáról — a fent kifejtett tágabb értelemben véve — tudott legyen, ezen tudás az esetek minémüsége szerint hol védelmeztetik (azonban csak közönséges „praesumtio juris" van felállítva, úgy hogy épségben marad a megtámadottnak joga, hogy az ellenkezőt bizonyíthassa) hol pedig a támadó által begyözendő. Gondos összehasonlítás mindegyikünket meggyőzhet, hogy szerzőnk figyelmesen körülnézett az életben, mielőtt a tervezetnek 3 — 10. §§-ait alkotta; épen az ezekben felsorolt intézkedésekkel szokták az adósok kisebb-nagyobb mértékben az egész polgárisuk világon hitelezőik keze alól szemfényvesztöleg eltüntetni a kielégítés alapját. Különben ezen szakaszok beható indokolása (39. 1.) annyi érdekes és tanulságos dolgokat tartalmaz, hogy azokat különösen olvasóink figyelmébe ajánljuk. 2) A tervedet a felsorolt cselekményeket nemcsak akkor határozna megtámadhat óknak, ha elkövetvék, midőn a\ adósnak fizetésképtelensége már nyilvánvalóvá lett, hanem igen helyes