Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - Az adósok jogcselekvényeinek megtagadhatásáról

57 IV. A felsorolt pontokban foglalt rendelkezések mellett, me­lyekre nézve szerző a miénktől különböző álláspontot foglalt el: tervezete számos más intézkedést tartalmaz, melyek a fel­állított elvet átviszik a gyakorlati életbe, alkalmazását részle­tesen körülírják. A mi javaslatunk inkább csak az elv kimon­dására szorítkozik, a kivitel tekintetében többnyire a bíróra bizván, hogy e jog szelleméből vont következtetésekkel, áta­lános jogelveknek e viszonyra való alkalmazásával találja meg a követendő utat. Készségesen elismerendő, hogy az austriai javaslat által választott mód szilárdabb és egyöntetűbb eljárás­hoz vezet; a javaslat tehát a kivánt czél elérése iránt sokkal több biztosítékot nyújt és a törvénynek megfelelöleg gyakorlati becse is tetemesen gyarapittatik. A tervezetnek ilynemű intézkedései­ből kiemelendök 1. A tervedet egyenkint sorolja elő a jogcselekvényeket, melyek ellen a megtámadó kereset irányozható. Szerzőt, mint fent kifejtettem, itt azon elv vezérelte, hogy a hitelezőknek mindazon cselekvények ellen nyújtandó védelem, melyeket va­gyonbukásukat közeledni látó adósok tapasztalat szerint el­követni szoktak, hogy vagyonuknak romjait, hitelezőik ro­vására, saját maguknak, családjaiknak vagy valamely jó barát­nak biztosítsák ; szóval azon cselekvények, melyekből valójában veszély hárul a hitelezőkre, feltéve, hogy azok szintén közelebb meghatározott időben elkövetvék és hogy a forgalom bizton­sága egyik másik tekintetében a megtámadás jogának kizárását nem követeli. Ezen utóbbi tekinteten alapszik a 8. §. intézke­dése. A megtámadás joga gyakorlásának további feltétele, a 4. §. 1. és 2. sz. a. esetek kivételével, hogy a megtámadandó fél az adósnak csalárd szándékáról — a fent kifejtett tágabb értelemben véve — tudott legyen, ezen tudás az esetek miné­müsége szerint hol védelmeztetik (azonban csak közönséges „praesumtio juris" van felállítva, úgy hogy épségben marad a megtámadottnak joga, hogy az ellenkezőt bizonyíthassa) hol pedig a támadó által begyözendő. Gondos összehasonlítás mindegyikünket meggyőzhet, hogy szerzőnk figyelmesen körülnézett az életben, mielőtt a terve­zetnek 3 — 10. §§-ait alkotta; épen az ezekben felsorolt intézke­désekkel szokták az adósok kisebb-nagyobb mértékben az egész polgárisuk világon hitelezőik keze alól szemfényvesztöleg eltüntetni a kielégítés alapját. Különben ezen szakaszok beható indokolása (39. 1.) annyi érdekes és tanulságos dolgokat tar­talmaz, hogy azokat különösen olvasóink figyelmébe ajánljuk. 2) A tervedet a felsorolt cselekményeket nemcsak akkor határozna megtámadhat óknak, ha elkövetvék, midőn a\ adós­nak fizetésképtelensége már nyilvánvalóvá lett, hanem igen helyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom