Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 5. szám - A börtönbüntetés a m. büntető törvénykönyv javaslatában

374 aránylag rövidebb idő múlva, s aránylag talán több kereseti díjakban részesittethetnének mint a fegyenczek. Munka keresetükből aránylag rövidebb idő alatt aránylag többet fordíthatnának magán czéljaikra, s azokból többször is étkezhetnének ki, mint a fegyenczek. Leveleket többször Írhatnának és hozzátartozóik látogatását gyakrabban fogadhatnák. Több szabad idejük lenne a közös rendszerben is a sétára s magánfoglalkozásra: ehez képest szellemi képzésükre is, részben hasznos könyvek olvasása, részben iskolázás által, több időt fordíthatnának. Háló zárkájukban s illetőleg börtönükben egy tükröcskének, vagy képnek, vagy netalán a magán kedvencz foglalkozásukhoz szükséges eszközöknek tartása is, a házi rendhez képest, megengedtethetnék. Külső munkánál, ha a tüzrendöri szabályokkal megegyeztethetőnek mutatkozik, mérsékelve dohányozhatnának. Büntetésük utolsó szakában, hajukat, szakálukal megnöveszthetnék, stb., stb. Minthogy enyhébbek és kurtábbak lennének a fokozatok: könnyebben azaz kevesebb küzdelemmel is juthatnának a börtönbeli hosszabb idejűek a közvetítő intézetbe és azután a föltételesen szabadon bocsátás kedvezményéhez. A fogságban szenvedő előtt bármi csekély tágítása is a börtönfegyelem korlátainak, bármi csekély kedvezmény is, mely mellett az sorsát enyhébbnek érzi, vagy büntetését rövidebbnek reméli, — a mindennapi tapasztalás szerint — rendkívüli horderövel bír, s csaknem megbecsülhetlen az reá nézve. IX. Fönnebb az I. pont alatt alkalmam volt érinteni, hogy a szabadságbüntetések végrehajtása, minden rendszer s melléktekintetek nélkül: a legegyszerűbb, a legkönnyebben foganatosítható s látszólag a legolcsóbb is volna. De az imént előadottak után azon kérdés is fölmerülhet: vájjon a fegyház: és börtönbüntetés, az érintett különbségek mellett is, nem volna-e egyszerűbben egy s ugyanazon büntető intézetben is, rendszeresen is végrehajtható? Igen is, végrehajtható volna egy s ugyanazon, de természetesen kellőleg beosztott és berendezett büntető intézetben, nem csak a fegyházi és börtön, de még a fogságbüntetés is, a progressiv rendszer figyelembevételével, külön egymásután következő fokozatok szerint, vagy ezen fokozatoknak egyikén vagy másikán, a büntetési idő tartamához képest. Csakhogy ez által háttérbe szoríttatnának a javítás érdekeinek nagy hátrányára a „bonne compagnie-nak" fontos tekintetei; sokat kellene áldozni a büntetés igazságosságából a rendszernek a nélkül, hogy az nyerne vele; s utóvégre is minden lenne ez inkább, mint tökéletesbitése, egyszerüsbitése és olcsóbbátétele a szabadságbüntetés rendszeres végrehajtásának. Kétségtelen azonban az is, hogy ha már az érintett büntetésnemek közül együtt kellene legalább kettőnek végrehajtatni: mind az igazság szempontjá-