Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A magyar büntetőtörvénykönyv javaslata és a "Jogt. Közl." kritikája

8J illető kézbesítési naptól számítva kellő időben semmiségi panaszszal élt, azzal tehát el nem késett; miután a fentebbiekből önként következik, de a folyó évi 6998. sz. semmitöszéki határozatban is kiemeltetett, miként panaszlónak felebbviteli jogosultságán azon körülmény, hogy a kérdéses végzések tartalmáról nem hivatalos kiadmány, hanem másolat közlése által értesült, mit sem változtat; miután más részről az örökösödési eljárás befejezését czélzó bírói intézkedését egymás közti szoros összefüggésénél fogva, a panaszló részéről igénybe nem vett szabadon örökölhető vagyonra vonatkozó átadási okirat, a hitbizományi javak átruházásának hatályon kivül helyezése mellett, érvényében fen nem tartathatik, a 3547/1874, 7846/1874. sz. összes birói végzéseket s kiadott okiratokat a 297. §. 4., 22. pontjai alapján meg kellett semmisíteni. Ellenben a fenforgó semmiségi panasznak, mennyiben átalában a törvényszék előzetes törvénysértő határozatai ellen is intéztetik, és a mennyiben abban a törvényszéknek költségekben való marasztalása kéretik, már annál fogva sem adathatik hely, mivel a panaszló, a nézete szerint törvényellenes végzéseket tüzetesen ki nem jelölte, sem megtéríttetni kívánt költségeit fel nem számította. II. Tekintve, hogy a ptkrts nyolczadik czíme oly szabályokat nem tartalmaz melyeknél fogva a községbeli lakosok hátralékos pótadója, a község marasztalása, folytán bíróilag lefoglaltathatnék, jelesül tekintve, hogy a ptkrts 387. %-a értelmében, midőn a végrehajtás az adósnak valamely magán-személy elleni követelésére intéztetik, a végrehajtató kielégítése, a követelésnek vagy átruházása vagy árverésen eladása utján történik, mig a pótadóbeli tartozások behajtása az 1811. évi XV1I1. t. cz. 12. %-ához képest, egyedül közigazgatási uton eszközölhető, és az ily uton való behajtási jog magánosokra át nem ruházható: a kivetett községi adót a község tartozása fejében végrehajtásilag lefoglalni nem lehet." [A m. k. semmitöszék 1874. nov. 26-diki teljes ülésének 16353. sz. a. határozata.] T. O. részére T. község bírája ellen a végrehajtás, a kiskőrösi járásbíróság 1874. évi aug. 3-án 3168. sz. alatt hozott végzésével elrendeltetvén, az akként foganatosíttatott, hogy a községi pénztárba befolyandó pótadók lefoglaltattak, s a végrehajtási jegyzőkönyvben kimondatott, hogy azok a végrehajtási összeg törlesztésére lesznek fordítandók. Ezen eljárás ellen alperes semmiségi panaszszal élt, mert a foglalás a község egyedüli jövedelmére, a pótadókra is kiterjesztetett, azon kivül, hogy hivatalos czélra szolgáló tárgyak is lefoglaltattak. A semmitöszék a neheztelt eljárást azon részében, melylyel az alperes község pénztárába befolyandó községi adó is végrehajtás alá vétetett, a 297-ik §. 1. pontja alapján megsemmisítette, egyébként a semmiségi panaszt elvetette : MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1875. I. g