Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A magyar büntetőtörvénykönyv javaslata és a "Jogt. Közl." kritikája

82 mert a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, hogy a ptkrts 395. §. b) pontja alá vonható tárgyak, melyekhez egyes közönséges bútordarabok korántsém sorolhatók, foglaltattak volna le; az ennyiben emelt panasz tehát alaptalan ; mert más felöl tekintve, hogy a ptkrts VIII. czime oly szabályokat nem tartalmaz, melyeknél fogva a községbeli lakosok hátralékos pótadója, a község marasztalása folytán bíróilag lefoglaltathatnék; jelesül tekintve, hogy a 387. §. értelmében, midőn a végrehajtás az adósnak valamely magán személy elleni követelésére intéztetik, végrehajtató kielégítése, a követelésnek vagy átruházása, vagy árverési eladása utján történik, holott a pótadóbeli tartozások behajtása 1871. évi 18. t.-cz. 12. §-ához képest egyedül közigazgatási uton eszközölhető, s az ily uton való behajtási jog magánosokra át nem ruházható; a kiküldött bírósági végrehajtónak tehát, a panaszló község által kivetett pótadó lefoglalása körüli szabálytalan eljárását meg kellett semmisíteni. III. „Tekintve, hogy a ptkrts. 325-ik §-a értelmében a zárlat a per folyama alatt, ennek bíróságánál, a per megindítása előtt pedig, a zárlat tárgyára nézve illetékes bíróságnál kérelmezendő: valamint egyéb esetekben, ugy akkor is, ha a zárlat ingatlanok függő' termésére kérelmeztetik, a birói illetőség, a felek közt fenforgó vitás kérdés minőségéhez képest döntendö el.u [A m. k. semmitöszék 1874. nov. 26-diki teljes ülésének 16,059. sz. hatátozata.] B. H. és neje M. B. a gyönki járásbíróság előtt, bizonyos ingatlan függő termésére, a zárlat elrendelését kérelmezték, mely kérvényük azonban a nevezett bíróság 1874. évi aug. 19-én kelt 1201. sz. alatti végzésével hivatalból visszautasittatott. Ezen végzés ellen zárlatot kérők semmiségi panaszt adtak be, mert a járásbíróság a tárgy értékénél fogva illetékes; mert a dologi bíróság elébe az ingatlanok birtokba vétele iránti kérdés tartozván, zárlatot kérők, mint kérvényükben kijelentették, ez iránti keresetüket a törvényszéknél érvényesíteni fogják. A semmitöszék a panaszt elvetette, mert a ptkrts 325. §-a 2-ik tétele esetében, a zárlat az ennek tárgyára nézve illetékes, tehát azon bíróságnál kérelmezendő, melynek illetőségi köréhez, az ez iránt indítandó per fog tartozni; panaszló pedig maga beismeri, hogy ebbeli keresete tekintetében, az eljárt járásbíróság illetéktelen volna. IV. „Tekintve a ptrts. 416-ik %-ának 2-ik pontját, és 341-ik %-át: a 340-ik §. abbeli rendelete, miszerint a biztosítás, az illető fél ingóságai összeírása által történik, annak útjában nem áll, hogy valamely ingatlan vagyonnak függő termése biztositásilag lefoglaltassék.u [A m. kir. semmitöszék 1874. nov. 26-diki teljes ülésének 16.354. sz. a. határozata.]