Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A cselekvéseknek befolyása idegen jogkörre. [1. r.]

31 b) Birtoknak kezelése képviselők által. Erre né/ve a római jog szempontjából irt tanulmányunk teljesen kimentvén a tárgyat, ez úttal arra hivatkozunk. c) Birtoknak elvesztése. Tudjuk, hogy a birtoknak két alkotó eleme van, a b i r 1 a 1 á s jobban mondva a dolognak azon külső viszonya a birtokoshoz, melyben ahhoz a tulajdonos szokott állni, másodszor a tulajdoni akarat. A birtok azért megszűnik, mihelyt ezen elemek csak egyike is saját ellenkezőjébe átváltozott. Ezen tényezők elseje tárgyi, következéskép más által, ki nevünkben a birtokot gyakorolja, ép oly hatálylyal közvetittetik, illetőleg elenyészte a képviselő személyében birtokunkat csak ugy semmisiti meg, mintha az a képviseltnél történt volna; a tényezők másodika ellenben alanyi: ugy a birtokos személyére van szorítva, hogy a képviselő szándékában később beállt változások a birtokot fenállásában nem érintik. Ezt szem előtt tartva (minek kiegészítésére szolgálhat még római jogi tanulmányunk) a következő eredményhez jutunk. /. Elvesztjük a képviselőnk által gyakorolt birtokot: 1. a) Ha ö a birlalt dolgot a megtalálás reménye nélkül elveszti. £) H a ö a birtokból k i s z or i 11 a t ik. 2. Ha ő a birtokot (akár megbízásunk nélkül is) másra átruházza. II. Birtokunk ellenben nem vész el: 1. Ha képviselőnk arra határozza el magát, (a nélkül hogy szándékát nyilvánítaná) hogy ezentúl vagy saját maga vagy tőlünk jogilag különböző személy nevében fogja a birtokot gyakorolni. 2. Ha a birlalással felhagy (a nélkül hogy a birtokot másra ruházná). 3. Ha a képviselő meghal, vagy akaratképességét elveszti. I. Az I. 1. alatti pontnak tartalma kétségtelen, már Rómában is korán el volt ismerve, s annak alapján, hogy a képviselők a birlalásban a jogositottnak személyét teljesen pótolja, csak természetesnek látszik, hogy a külső viszony közte s a dolog között megszakadván, ennek ugy kell hatnia, mintha ezen eset közvetlenül a birtokost érte volna.'18) Nem oly kétségtelennek látszik a II. 2. alatti tétel, mely szerint birtokunk elvész, ha a képv. — bár megbízás nélkül — ezt másra ruházza. Indokolására a következő szolgáljon: A képviselő s minden cselekvénye, melyet a neki kijelölt ügykörön belül végez (mint alant a kötelmi jogban bővebben kifejtendjük) 4S) A modern törvénykönyvek is nagyobbrészt ugyanezt rendelik: Porosz Landr. I. 7. t. 116 §. Osztr. p o 1 g. t v k. 352. §. Zürichi C. 521. §. Szász p o 1 g. t v k. 213. és 215. §.