Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A cselekvéseknek befolyása idegen jogkörre. [1. r.]

30 szerint azonban ez sem az érdekelt leieknek, sem a nevezett közegnek távolról sem volt szándékában, sőt az utóbbi legtöbbnyire csak a feladónak megbízottja és a czímzettel semmiféle jogviszonyban nem áll. Nem a birtok szállhatott át, tehát a czímzettre a puszta elküldés folytán, még mielőtt a tárgyak kezeihez eljutottak, hanem a feladott árúkat netán érhető veszély, és kétségtelen, hogy a nevezett törvényhozók előtt is mint végczél ez utóbbi eredmény lebegett a megtámadott fonák szabály alkotásánál, azt azonban csak ennek közvetítésével vélték elérhetni. Az említett szabály összefügg egy más ragy jelentőségű szerfölött sokat vitatott kérdéssel, azzal t. i., hogy fajbeli dolgok vételénél mikor megy át a vevőre a veszély ? Tudjuk, hogy az egyedileg meghatározottaknál ez a szerződés megkötése pillanatában történik. Nem lehet feladatom itt, tovább időzni ezen tárgynál; elég arra szorítkoznom, hogy meggyőződésem szerint leghelyesb, leggyakorlatibb I h e r i n g-nek nézete (1. a Dogm. Jahrbücher IV. kötetében „Gefahr beim Kauf generisch bestimmter Sachen"), melynek értelmében a veszély akkor száll át a vevőre, mihelyt az eladó e szerződésbeli minden kötelességének eleget tett; e feladat pedig harmadik helyen levő eladó részéről rendszerint akkor van végkép megoldva, ha ö az árúkat átvétel végett alkalmas szállítási közegnek átadta. Iher in g-nek ezen tana, mely mint mondám, szintén eljuttat a nevezett törvényhozók általa czélba vett végeredményhez, ezeknek fonák intézkedéseit most már feleslegesekké teszi.45)46) a) Birtoksértés s\ükségképi képviselők gyám, gondnokok, jogi személy elnöksége stb. által. Erre nézve a római jog által kifejtett elvek és szabályok ma is teljesen megtartották erejöket, és azért e tárgyra vonatkozó római jogi tanulmányunkra utalva, ismétlem annak eredményét, hogy szükségképi képviselők által birtokot tudtunk s akaratunk nélkül is szerezhetünk.47) 45) A megrótt hibát elkerüli a Zürichi Cod, mely átküldésnél csak akkor vesz fel birtokátmenetelt, ha a feladó az árút a czí mzett képviselőjének adta által (649. §.) A német ált. k e r e s k, törvény k v. 345. cz. egyenesen a tulajdonkép szándékolt eredményt, az az a dolog veszélyének átmenetelét mondja ki. A 345. cz. összehasonlítása a következő szakaszszal, egyúttal azt is mutatja, hogy ezen törvénykönyv értelmében a veszély átmenetele miatt birtokátszállás épen nem következik be szükségképen. 4Ö) Szabad képviselők által eszközölt birtokszerzés tekintetében megjegyzendők még Porosz Landr. I. 7. t. 45. s kv. §§. 75. s kv. §§-ai, C o d e civ. Art. 22-28. 2230. Zürichi c. 491. §. Szász pia, tvk 189 § 203. §. 47) Ezzel foglalkozik: C o d e c. Art. 2228. 2230. Porosz Landr. I. 11. t. ion. §. Osztr. polg. tvl^v. 310. §. (gyám-gondnok 337. §. jogi személyek képvis. által tett szerzés.) Zürichi Cod. 491. §. (Bluntschli Erláuterung des Züricher Gesetzes II. k. 19. 1. szerint a szükségképi képviseletre is alkalmazandó. Szász polg. tvk. 202. §.