Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 2. szám - A büntetőjog általános tanai, tekintettel az ujabb törvényszakokra, írta dr. Schnierer Aladár, egyetemi jogtanár. Budapest, Heckenast Gusztáv. [könyvismertetés]

135 dése volt, hanem az egész gyorsirodáé. Olyan gyorsírót, a ki a perbeszédeket, a tanúvallomásokat, szóval az egész tárgyalást felvegye és még az nap lediktálja és ezt napról napra folytassa, olyan nem található. Ha tehát D. az első §-t nem módositja olyképen, miszerint a szóbeli eljárásnak csak ott van helye, a nol gy o rs i ro d a létesittethetik, akkor bárok gondolatja még a maga eszmekörében sem állhat meg. Ily furcsaságokkal tele van a 60. §-ból álló javaslat és az ahoz csatolt indokolás. Nem lehet szándékunk ily csodabogarakkal komolyan foglalkodni és megelégszünk az eddigiek után constatálni, hogy a ki elolvassa a javaslatot, jó izüt fog rajta nevetni. Van azonban egy komoly oldala is a javaslatnak: illustratiójára szolgál annak, mily fogalmakkal birnak hazánkban egyesek a szóbeliségről és az ezzel járó reformokról. A javaslat szerzője képviselő korában erősen vitatta, hogy igazságügyünk minden baján néhány év alatt lehet segíteni, minden reformot, minden szükséges törvénykönyvet megalkotni. Most legalább tudjuk, hogyan képzelte ö magáriak a reformot. A büntetőjog általános tanai, tekintettel az ujabb törvényszakokra, irta dr. Schnierer Aladár, egyetemi jogtanár. Budapest, Heckenast Gusztáv. Azon kijelentéssel kezdjük bírálatunkat, hogy hazai büntetőjogi irodalmunkat vévén mértékül, az előttünk fekvő mű, mely egyébiránt a külföldi irodalom hason irányú müveivel aligha akar versenyezni, irodalmunk magaslatán áll. Az anyag, a melyet tárgyal, kellőleg megvilágosítva, az ellentétes nézetek szabatosan kifejtve s a végeredményként jelentkező elvek világosan, érthetöleg vannak odaállítva. A tanuló röviden összefoglalva mindent megtalál abban, mi a büntető-jog ismeretére, elveinek, tételeinek megértésére vezet; még pedig megtalálja ugy, hogy áttekintése a felosztások száz meg száz gátjai által nem akadályoztatik s a dolgok megértésében sem a homályos fogalmazvány, sem a mélységet hajhászó keresettség által nem korlátoztatik. Egyik határozott előnye az, hogy az anyag-felosztásban mindazon tételeket és kérdéseket, a melyek a bűnösség elméletével vannak kapcsolatban, a nekik megfelelő helyen vette tárgyalás alá. Ennélfogva a bűntény alanyának ismertetésénél előadja a beszámítást illető mindazon tételeket, a melyek a' bűntény alanyára nézve a tény