Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 2. szám - A büntetőjog általános tanai, tekintettel az ujabb törvényszakokra, írta dr. Schnierer Aladár, egyetemi jogtanár. Budapest, Heckenast Gusztáv. [könyvismertetés]

136 beszámítását akár teljesen kizárják, akár a büntetés kimérését alább szállítják. Szinte igy a bűntény tárgya és a bűncselekmény fejtegetésénél is a reá vonatkozó tételeket együtt tárgyalja. A szakaszokat egyenként véve fel, az első szakasz, mely a büntetőjog történelmi fejtegetését foglalja magában, habár igyekszik is mindenütt a jelentkezett intézmények okait előadni s viszont a társadalmi okoknak a büntető-jog terén eredményezett behatását kiemelni, mindazonáltal több hiányt tüntet fel. így az inquisitio történeti alapjának, az állami érdekeket a büntető-jogban túlságosan méltányló felfogás következményeinek kifejtése hiányzik. Az erkölcsiség keretébe vágó cselekmények mily jogfelfogással voltak büntetve az újkor elején ? feltüntetve nincsen. Ezen mozzanatok pedig hatalmas tényezők voltak a büntető-jogban és sok ideig uralták a büntető-jogszolgáltatást. A legújabb kor története teljesen hiányzik, és e szakasz vége különös ellentétet képez annak elejével, a hol némi terjedelmességgel van tárgyalva az államnak uralkodó nézeteiből származott b.-jogi fejlődés, mig a végén ezen irány és törekvés egyszerre megszakad és elenyészik, mintha a szerző az anyag halmazától, a tárgy rendkívüli terjedelmétől visszariadt volna. Pedig ezen kor mily gazdag a változatosságban és mily érdekes és nevezetes ugy a büntetés tárgyának, mint a bűnösség kérdésének felfogásában ! A tisztább eszmék csak ezen korban kezdtek kifejlődni, ebbe esik az akarat determinatiója iránti versengés, az orvosi befolyás érvényre emelése, majd ennek korlátolása iránti heves küzdelem s a bűnösség kitudása végett alkotott és behozott esküdtszéki intézmény stb. A harmadik szakasz 26-ik §-a a beszámítást teljesen kizáró és a bűnösséget részben enyhítő okokról szól. A beszámithatóság és a be nem számithatóság mellett szerző a részleges beszámítást is ismeri. Szerző ebben a német jogtudomány és a szász (88. §.), heszsziai (II4. §.) és bajor (68. §.) büntető-törvények nyomán jár, melyek a rverminderte Zurechnungsfahigkeit" fogalmát is ismerik. A német birodalmi büntető törvénykönyv első javaslatában is benn volt e fogalom, utóbb azonban kihagyatott. Nem tudjuk helyteleníteni, hogy a szerző tankönyvébe ezt is felvette; bárha a fogalom tarthatóságát el nem ismerhetjük. A bűntény alanyára nézve a cselekmény csupán