Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/2 / 2. szám - Az ügyvédek létszáma a Magyar Birodalomban 1874. évi július hó elsején

TÖRVÉNYJAVASLAT a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt Az 1868. LIV. törvényczikk alább következő §§-ai eltörültetnek, s azok belyett a következő rendeletek lépnek hatályba : í. §. Az 1868. LIV. törvényczikk I, 2. §§. helyett: Minden polgári per azon első fokú egyes vagy társas biróság előtt indítandó, melynek hatósága alá, és egyenlő hatósággal felruházott bíróságok között, a melynek illetőségéhez azt a perrendtartás, illetőleg az 1871. XXXI. törvényczikk utasítja. A sommás eljárás alá tartozó ügyek a törvényszékeknél, viszont a rendes eljárásnak föntartott ügyek a járásbíróságoknál meg nem indíthatók. A hatóság hiánya az eljárás és határozat semmiségét vonja maga után, melyet maga az első biróság az ügy bármely állásában hivatalból is kimondhat. 2. §. Az idézett törvény 30., 31., 32. §§. helyett: Az általános vagy személyi illetőséget az alperes állandó lakása állapítja meg. Ha az alperes vagy pertársaság esetében az alperesek különböző bírósági területen laknak, azon helyek bíróságai egyaránt illetékesek. A főkötelezettet azonban saját birája mellőzésével a mellékkötelezett bírósága alá vonni nem lehet. 3. §. A tartózkodási hely állapítja meg az illetőséget oly személyekre nézve, a kik vagy nem bírnak állandó lakással, vagy attól különböző helyen huzamosan és hivatásszerüleg időznek. Állandó lakás vagy tartózkodás nélküli alperes azon hely bírósága előtt perelhető meg, melynek területén a kereset indításakor tartózkodik. 4. §. Ha az alperes tartózkodási helye külföldön van vagy ismeretlen, azon belföldi hely bírósága illetékes, melynek területén alperes legutóbb lakott. Ha ezen hely kitadható nem volna, alperest ugy kell tekinteni, mintha Budapest első kerületében tartaná lakását.