Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - A hivatalos hatalom jogszerüségéről. Nyílt levél Dr. Dárday Sándor úrhoz

274 „Hallgatag (implicitement) megengedi a szöveg, hogy a kérdésben levő igazolást elfogadhatja a bíróság; a körülmények mérlegelése öt illeti. Bármit határozzanak e kérdésben, a tény min denkor uralkodni fog a jog felett, mert mindenesetre mérlegelendő lesz, váljon az ellentállás arányban állott-e a támadással. „Ezek azon indokok, melyek a bizottságot arra bírták, hogy a törvénytelen hatósági intézkedések elleni ellentállás jogát egyenesen ki nem mondotta; meg van győződve, hogyha egyrészt ezen jogot nem lehet elnyomni, másrészt óvakodni kell használatát ajánlani, mert legtöbb esetben a hatóság iránti engedelmesség bölcsebb, mint az ellenállás." A senatusban ezen kérdés 1862-ben vétetett fel. A bizottság változatlanul elfogadta a kormánynak a képviselőházban elfogadott szövegét. A bizottsági jelentést Anethan 1863. márczius 3-án terjesztette elő:*) „Ezen szakasz az ellentállás, az erőszakkal való ellentállás kérdését helyezi előtérbe Kell e a törvényben szentesíteni ezen ellentállás szükségességét ? vagy ellenkezőleg minden körülmény között el kell-e ítélni és megbüntetni ? „Az első megoldás, melytől a nemzeti kongreszus is visszarettent, nemcsak a jogszerű és alapos ellenzést bátorítaná fel, hanem az eröszakot is. A második megoldás, mely a despotismus uralmát szentesítené, ellenkezik egy szabad és alkotmányos kormánynyai. „Szükséges tehát, hogy ezen kérdés tekintetében a hallgatás továbbra is fenntarfassék és igy sem az anarchiának, sem az önkénynek, ne adjunk fegyvert kezébe, hanem bizalommal viseltessünk az elvek alkalmazása iránt. „A bíróságok, méltányolván a közhatóságnak a törvényben meghatározott hatalmát és jogát, ítélni fognak azon cselekmények jogossága iránt, melyek az erőszakra okot szolgáltattak és ennek következtében az ellentállás jogossága felett is." Így gondolkodnak ezen kérdésről a szabad Belgiumban, igy gondolkodnak Belgium kitűnő jogászai és liberális államférfiai. .Ennyi meggyőző indokot, ennyi szabadságszerető törekvést, Ün t. barátom, ezen néhány szóval akart agyon verni, hogy a belgiumi Code „az európai reactio fénykorából való receptio\ Fel tudja-e már most fogni állítása horribilitását ?! A tudomány, az alkotmányos élet, a liberalismus követeli tehát az ellenszegülés jogszerűségének expressiv felemlitésének mellőzését. A feltétlen engedelmesség theoriáját ebből csak az következtetheti, a ki ignorálja azon eszmekört, melynél fogva a feltétlen engedelmesség theoriája régen meg van hatadva az egész alkotmányos világban. Büntető jogi szempontból csak az követeli az expressiv feltételt, a ki a német fejlődés sajátságos mozzanatait félreérti és nem tudja felfogni, miért tartották a németek ezt a jogszerűségi clausulát szükségesnek. I1Hberalisnak pedig az tartja, a ki a legszabadelvübb ország legszabadelvübb, önalkotta codejára alkalmazza azt az Ítéletet, hogy az európai reactio fénykorába eső receptio. És ezzel nagyjából elmondtam volna azokat, a miket a jogászgyülés részére kidolgozott véleménye folytán Önnek szi *) Nypels, II. k. 706. 1.