Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - A hivatalos hatalom jogszerüségéről. Nyílt levél Dr. Dárday Sándor úrhoz

270 európai reactio fénykorába eső receptionál ? Igaz, a franczia Code pénal érvényben volt Belgiumban, és pedig 1834-ig változtatás nélkül, utóbb pedig 1807-ig, a mikor az uj büntető törvénykönyv hatályba lépett, lényeges változtatásokkal. Receptióról azonban még ezen korszakban sem lehet szó, mert midőn az emiitett törvénykönyv Belgiumban érvényre emeltetett: akkor az utóbbi tartomány Francziaország egyik alkatrészét képezte, a franczia állam területéhez tartozott. Receptióról tehát itt épen oly kevéssé lehet szó, mint lehetett nálunk reeeptióról szó, mikor Bach alatt az austr. polg. törvénykönyv hazánkban promulgáltatott. Belgium 1830-ban elnyervén állami önállóságát, a franczia törvények egyelőre érvényben hagyattak, a mint ez a német rajnai tartományokban történt. Ha már most lehetne is receptióról szólani, egészen értelmetlen azon hozzátétel, hogy a júliusi forradalom, a belgiumi alkotmányos monarchia megalakulása korszaka az európai reactio fénykora. De hiszen Ön nem az 1867-ig fenálló Code pénalt értette, mert ha valamely állam törvénykönyvére hivatkozás történik, és világosan az ellenkező nem ..állíttatik, az érvényben levő törvényt szoktuk érteni és igy Ön valószínűleg az 1867 óta hatályban levő uj belgiumi Code pénalt tartotta szem előtt. Erre azonban épen oly kevéssé illik azon állítás, hogy a franczia Code receptiója és hogy ezen receptio az európai reactio fénykorába esik, mint a régibb codera. Az uj belgiumi büntető törvénykönyv nem a franczia Code receptiója, hanem önálló codificationális munka, mely a kormány és a törvényhozás részletes és kimerítő tárgyalásai után létesült. A tárgyalások kezdete visszamegy az 1849-iki évre. Miután az általános részt magában foglaló első előterjesztést a törvényhozás az 1853/54. ülésszakban meghaladta, a kormány 1857-ben előterjesztette a különös rész első felét (96—178 §§.) és 1858-ban a további részt. A vitatkozások elhúzódtak 1867-ig, a mikor Bar a igazságügyminister, a liberális párt kitűnő bajnoka végre az elfogadást kieszközölte. A képviselőházban a végleges szavazás 1867. május 11-én, a senatusban május 17-én történt, amott kilencz szavazat ellenében, itt egyhangúlag fogadtatott el. Ily tárgyalások után méltán mondhatja Holtzendorff a belgiumi coderól: „Keinem Gesetzbuch neuerer Zeit hat eine Volksvertretung eine so gründliche Berathung gewidmet, wie dem belgischen, keinem ist eine ge•wissenbaftere Vorbereitung zu Theil geworden." Egyébiránt nemcsak önálló codificationális munkálat a belgiumi code, hanem lényegesen különbözik a francziától. Ismét Holtzendorff munkáját idézem : „Obwohl die im Code pénal gebrauchliche Anordnung des StofFes und die 1810 geschaft'ene Spracbweise im Grossen und Ganzén beibehalten und nur aus überwiegenden Rücksichten der Nützlichkeit geandert sind, wcich t der belgische Code von s cinem Vorgünger