Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - A magyar büntetőtörvénykönv javaslatának indoklásából

235 gésnek kísérlete ? mely időtől fogva kezdődik a mulasztás elévülése ? Mindezen kérdésekre könnyű a felelet, s ez okból minden veszély nélkül lehetne a 2-ik §-ban ép ugy, mint ez az 1843-ik évi törvényjavaslat 1-sö §-ban történt, a cselekvés mellé, a mulasztást is tenni. De a kérdés nemcsak nem ily egyszerű, hanem a büntető jogtudomány egyik legbonyolódottabb, mai napig megoldatlan vitáját képezi. A legmélyebb és legalaposabb búvárlatok, melyek erre vonatkozólag legújabban is, egy Glaser, Bar, Merkel s más tudósok részéről történtek, habár több tekintetben nagyobb világosságot derítettek a területre, de több tekintetben a kételyeket nemcsak nem oszlatták el, hanem mint ez épen az alapos búvárlatoknak a végső megoldás előtti rendes eredménye : a homályban volt kérdés több eddig nem ismert elemét hozták felismerésre, s ez által a kételyeket s a vita pontjait ujabbakkal szaporiták. „Bármely cselekvés vagy mulasztás csak annyiban tekintethetik bűntettnek, és vonathatik büntetés alá, a mennyiben az ellen büntetést rendel a jelen törvény." E formulázás, mint többször felemlíttetett, öszhangzó a badeni büntetőtörvénykönyv 1-sö §-szával. A cselekvést és mulasztást a b. t. átalános részében egymás mellé állítják, a többiek közt még az 1813-ik évi bajor b. t. k. 1-sö és 2-ik czikkei; az 1838-ik évi, úgyszintén az átvizsgálás után hatályba lépett 1855-ik évi szászországi büntetőtörvénykönyv 1-sö czikke; a hannoveraib. t. k. 1-sö és 6-ik czikkei; az 1852-ik évi nálunk is hatályban volt ausztriai b. t. k. 1., 2, 11. §§-ai. Mint már ebből kitetszik: az 1843-ik évi magyar javaslat teljes öszhangzásban van a keletkezése idején létrejött német törvényekkel, s a német jogtudomány azon időbeli álláspontján áll. Azóta azonban 30 év folyt le, s az alatt a mulasztási büntettek homályos kérdése ismét és ismét átvizsgáltatott, s a jogtudomány erre vonatkozólag is gazdagabb lett felismert igazságokban, valamint felismert kételyekben. Mit jelent a cselekvésnek és mulasztásnak mint büntényezö elemeknek a b. t. átalános részében egymás mellé sorozása ? Azt jelenti-e, hogy bármely — atörvénykönyv különös részében meghatározott büntetendő cselekmény, egyaránt elkövettethetik cselekvés mint mulasztás által? például a pénzhamisítás, hamis eskü, hamis vád, a becsületsértés stb. vagy pedig azt jelenti: 16»