Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - Az irodalmi szerzőjog. Das Autorrecht an literarischen Erzeugnissen, von Dr. Lothar Seuffert, Berlin. 1873. [könyvismertetés]

227 dés nélkül igen meg lenne nehezítve bármely kiadási szerződés megkötése, vagyis a mi evvel egyértelmű — a szellemi termék jogszerű vagyonjogi értékesithetésének lehetősége. *) Mig a szerzői jog lényege nem volt ennyire tisztába hozva, s mig e jog leginkább csak kiváltságok által részesült némi védelemben, számos iró támadta meg annak alapelvét s nyilvánitá szükségtelennek a szerzői jogvédelmet. S ezen nem is csodálkozhatunk. Minél gyengébb védelemben részesül valamely jog, annál könnyebben tévedhet az itélőtehetség oly irányba, hol a rosznak ismert jogvédelmi rendszerrel magát a jogot is mellőzendőnek kell nyilvánítania. S különben is minden időkben találkozunk oly egyénekkel, kik merő opponálási viszketegekből az uralkodó felfogásnak ellenkezőjét védelmezik. E támadások egyébiránt kevés figyelemre lőnek méltatva, s már régóta megérdemlett feledésben részesülnek. Carey, az ismert nevü amerikai nemzetgazda (ki egyszersmind utánnyomással foglalkozó könyvkereskedő is) 1853-ban ismét lándzsát tört az utánnyomás védelmére az irói tulajdonra vonatkozó leveleiben, melyeknek eszmemenete a következő: A szerzői jogvédelem nem annyira az uj eszmék teremtöinek, mint inkább azoknak használ, kik az idegen eszméket elsajátítják s irodalmilag feldolgozzák; méltánytalan s szükségtelen tehát az idegen eszmék e feldolgozóit védeni, mig az eszmék teremtői védtelenek. Nem nehéz kimutatni ezen argumentatió tarthatlanságát. Már maga az előtétéi hamis, de még ha állana is, legfeljebb azon következtetést lehetne belőle vonni, hogy a legfejlettebb szerzői jog sem képezi a szellemi tevékenységnek absolut tökélyü aequivalensét. Soha sem következtethető azonban, hogy c miatt az egész szerzői jogvédelmet el kell törölni, s Carey támadása nem is ingathatá meg az átalános jogi meggyőződést. Túlbecsülnők Carey támadásának, jelentőségét, ha arra vezetnők vissza az északamerikai senatus által történt elvetését az Anglia s Amerika közti internationalis kiadói szerződésnek. Carey álérvei csak a köpenyeg valának, melylyel a yankeek önző érdekeiket takarták el. DR. MOLNÁR ANTAL. *) Ezen elvek alapján dolgoztatott ki az északnémet szövetségnek az irói szerzöjogra vonatkozó 1870. június H-iki törvénye, mely 1872. január elseje óta az egész német birodalomban érvénynyel bir.