Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 7. szám - A tulajdon általános szabályai, különös tekintettel az ugynevezett szomszédi jogokra. Tervezet 560-591. §§

4 MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNlv. surrogatiót mértéken tul kiterjesztjük, a legnagyobb nehézségekkel kell küzdeni a közszerzemény megállapításánál. Továbbá igazságtalanság és megrövidítések lennének napirenden, ha egyes vagyontárgyakat ki lehetne vonni a közszerzeményből azon az alapon, hogy különvagyont is fektetlek beléjük, vagy különvagyonnal is szerezték azokat, a helyeit, hogy a külön vagyonból a közszerzeménybe befordított értéket lehetne követelni. Végül a közszerzemény jogintézménye semmivé törpülne, ha a szerzés módját és formáját s nem egyedül annak idejét kellene kutatni és bizonyítani minden esetben.8) Ebből az elvből kiindulva, a 126. § nak csupán a 2. pontját kell fentartani,4) mert a többiek csak eomplicálják az egész kérdést. Az 1. és 3. pont, az alapelvekből kifolyólag, fölösleges, a 4. pont pedig szerződéses megállapodást tartalmaz. A 127. és 138. §. összetartozik. Az előbbi szerint a pénz közszerzeményi jószág; de ha csak ennek a $-nak az értelmében az, akkor megterheljük vele a különvagyont. Ámde akkor mi szükség van erre a két S-ra ? Minek a 127. §-ban felállított fictio, ha a 138 §. egyszerűen lerontja azt? Az ilyesmi nagyon nehezíti a kezelést, mert fölösleges szabályokkal kell operálni. Legjobb mind a két §-l törölni s bizonyítsák a felek a pénzről, ha igénylik, hogy különvagyon-e vagy közszerzemény ? A 138. § 2. bekezdésében foglalt értékelés nem a házassági vagvonjogba való. A "129. és 130. §§. helyes.r>) Ide kell venni a 134. §-t positiv alakban. A 131. §-nál megfontolandó, vájjon megállható-e az a télel, hogy a házassági terhek a férjjel szemben is mindig a közszerzemény rovására essenek, holott a férjnek törvényen alapuló kötelessége első sorban és pedig, ha kell különvagyonából is viselni azokat?6) A közszerzeményi tartozásokat a 130. §. szabályozza : az előző -i-okat a különvagyon fejezetébe szőttük bele. A 139. és 141. §-ok s a 142. §. 1. mondata a középelmélet sarktételeit helyesen fejezik ki. .4 142 §. többi része önkényt folyó tételeket tartalmaz. A 140. §-ban felállított vélelem, amely szerint, ha nincs meg a különvagyon, azt kell róla tartani, hogy a közszerzeménybe ruházták be s ennélfogva megtérítendő: helyes. Élét veszszük ezzel a vélelemmel a középelmélet ama hiányának, a mely szerint a beruházott különvagyon sok esetben azért nem térül meg, mert nehéz, vagy egyáltalán elmulasztják bizonyítani. A 2. bekezdés azonban elhagyandó, mert ennek a vélelemnek mindenféle dologra nézve állnia kell, különben nehezen kezelhető és sok vitára adhat okot. A 143. § ból törölni kell a 133. § 4. pontjára való utalást, mert a különvagyon activájából is kihagytuk a játék által szerzett vagyont. A 144. a Tervezet egyik alaptételét fejezi ki. a mely szerint a közszerzemény kötelmi igény. Fentebb hangsúlyoztuk, hogy ezt a tanítást nem fogadjuk el. Ennek következtében itt csak azt kell constatálni, hogy mindegyik házastárs vagyoni függetlensége kiterjed saját közszerzeményére is. A szabad rendelkezés, a vagyon kezelése, a kezelés átruházása a másik házastársra, végül a kezelési jog tartalma és terjedelme itt is ugyanolyan szabályok szerint bírálandó el, mint a különvagvonnál, mert a két vagyon közt e tekintetben nincs különbség. Szóval a 111—113. §§-t kell megfelelően alkalmazni. A 146. §-ra semmi szükség nincs. Minthogy közszerzemény csak házasfelek közt állhat fenn. külön rendelkezés nélkül is kétségtelen, hogy harmadik személy a házasságba vagyoni joggal be nem léphet. Jobb volna azt constatálni, hogy a peressé vált vagv egyezségileg megállapított közszerzeményi jogot át lehet ruházni és le lebet foglalni.7 A 147. fogalmazása nagyon compücált. Azt jelenti, hogv az előre való részesedés kétség esetén a közszerzemény rovására megy s lényegileg ajándékozás. Ez az utóbbi minőség azonban csak a Tervezet szerint van meg. Dr. Rajjay Ferenc: eperjesi jogakadémiai tanár. 3) A surrogatiónak ilyen értelemben való megszorítását tanítja Jancsó is (Id. m. 710. 1.). ') Ugyanigv vélekedik Sztehlo (id. m. 57. 1. és Kolosvárv B. (id. m. 391. 1.). 5) V. ö német polg. trvkv. 1383., 1385. és 1525. §§. n) A 131. §-szal analóg a német ; polg. trvkv.' 1529. §-a. Sztehlo ellene van annak, hogy a férj a házassági terhekre elköltött különvagyon megtérítését kérhesse (Id. m. 59. I.) 7) Kiemeli ezt Sztehlo is ild. m. H7. I.). A tulajdon általános szabályai (különös tekintettel az úgynevezett szomszédi jogokra). (Tervezet 560 - 591. §§.) (Hevezetes.) A készülő magyar általános polgári törvénykönyvnek semmi se válik nagyobb előnyére, mint a Tervezethez szóló, tehát kellő időben felébredő s főképpen a gyakorlati ismeretekből merített egészséges s józan, elfogulatlan kritika Megnyugvásunkra és örömünkre szolgál, hogy maguk a törvényjavaslat alkotói is belátták ezt és ismételten felhívtak az ország tollforgató s a gyakorlat terén is működő jogász közönségét, miszerint a nagy mü megalkotásában működjenek közre kritikájukkal, ellen — és külön javaslataikkal Ily eljárás mellett bizunk abban hogy a törvény a nép jogi érzetéből, mondjuk, véréből fog keletkezni s a nép vérébe folyik vissza s azon — sajnos ritka — törvények közé fog tartozni, a mely ezredéves alkotmányunknak, vagy mondjuk jogi életünknek a betetőzését képezendi s maradandó, hosszú időkre terjedő alkotássá válik. A mennyire nehéz és nagy feladat volt azonban a törvényjavaslat megtervezése — ugy, hogy jogászaink legkiválóbbjai közül is csak többen vállvetve "vállalkozhattak e feladatra : ép oly nehéz és nagy volna a feladat, ha a javaslatot valaki egymaga akarná kritikai bonczkés alá venni és nemcsak, — hanem ezen felül kiegészítő vagy ellenjavaslatokkal ellátni. Bonczolni s ezen felül ujat is alkotni — nemcsak nagy és nehéz, — hanem kettős feladat s így nagyon egészséges az az eszme, mely ezen munka megosztását választotta eszközül e czélra. Ha mindjárt egy porszemmel is járul kiki az alkotáshoz, még ugy is elérjük a kitűzött czélt. A mit egy hangya a legnagyobb szorgalommal összehord : az kevés ; de amit egy egész hangyaboly gyűjt egybe: az már nem csekélység. Csak természetes, hogy kiki annyi anyagot vállaljon magára, a mennyire képessége és ideje telik, s hogy azt a részt válaszszaki magának, a mihez hajlama leginkább vezérli, s a hol figyelemre méltó uj dolgokat tud felhozni: ezért választottam én ki magamnak a czimben jelzett részt. — Nem sok ! — de ha csak ennyivel is járul mindenki a közös czélhoz : a jó eredményt nem féltem. Megvallom azonban, még egy másik okom is volt a czimbeli részletet választani. A tulajdon czime alatt, vagy közvetlen ezzel kapcsolatban, sőt még a mi helyesebb volna, ezután és külön czim alatt a Tervezetnek tárgyalnia kellene azon speciális jogokat, a mik a szomszéd-jogok fogalma alá esnek. Á szomszéd jogokkal behatóbban foglalkozva: mindenek előtt azoknak szabatos meghatározására kell jutnunk s illetve kutatnunk kell, hogy miből állanak ezek a jogok, mi a czéljuk és mi a terjedelmük; s ha azt találjuk, hogy ezen jogoknak egyéb más jogoktól elütő közös jellemvonásuk s anyaguk van, s íia azt találjuk, hogy nem ritkák s fontosak és tágabb terjedelműek: nem lehet, hogy őket a rejtettség homályából ki ne rántsuk, s külön czim alatt kiemelve, vagy legalább alapo san összegyűjtve, érdem szerint ne tárgyaljuk. Előre bocsájtom e helyütt most azt, hogy. mint alább fogjuk látni, e tág keretű és "fontos jogokat az ismertebb külföldi törvényhozások sem méltatták eddig figyelemre; sőt az irodalom is keveset s inkább csak elméletileg foglalkozott velük. Önállóságukat tehát a szomszédi jogok még máig sem vívták ki a külföldi törvényhozásban, — noha a harcz, melyet folytatnak a társadalomban, oly régi, mint maga a társadalom, — mint talán az első szomszéd. Ugyanezt kellett tapasztalnunk különben hazai jogi irodalmunkban is, — gyakorlatilag a kérdéssel eddig kívülem senki sem foglalkozott, — törvényeinkben pedig itt ott elszórva találunk belőlük egvet — egyet. —• Joggyakorlatunk pedig', sokszor ellentmondólag foglalkozott velük, ha az élet egyikét-másikát előrántotta, s a bíróság elé kerítette. Es most azl kell tapasztalnom, hogy (és ez az első kifogásom a czimben foglaltakra) a magyar polgári törvény-tervezet nemcsak külön czimre nem becsülte a szomszédjogokat s önállóságukat nem ismerte el, hanem csak részben foglalta bele az 560—591. §-okba, részben más helyen rántott elő egyetkettőt közülök, sokat pedig külön törvényeinkben hag\ott fel továbbra is; igy a mező-, ut- s vizügyi törvényeinkben szétszórva szabályozott jogokat fel se említve, majd végül többet hallgatással mellőz belőlük s kiteszi annak, hogy majdan a jövőbeni joggyakorlat gondolkozzék eredetük és sorsuk felelt.