Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 48. szám - A telekkönyvi tulajdon. Tervezet 525-529. §§ [13. r.]

2 MAGÁNJOGI KOOIKIKACZIÚNK. értelme megfelel a jogi fogalomnak s ennélfogva teljesen alkalmas arra. hogy műszó gyanánt a jog szolgálalába léphessen. A birtok és bitorlás egymást kizárják. A mely dolog valakinek birtokában van, ezt a dolgot ugyanakkor más nem birtokolhatja Ellenben a kezelés ugy a birtok, mint a bitorlás mellett fennállhat s a ki a dolgot birtokolja, vagy bitorolja, az azt mással kezeltetheti, anélkül, hogy hatalmát elveszítené. A kezelés nem szünteti meg sem a birtokot, sem a bitorlást, sőt épen föltételezi azok valamelyikének létezését, A birtokon, bitorláson és kezelésen kivü 1 még más tényleges hatalom is létezhet valamely dolog fölött. A tényleges halalom e nemei azonban további osztályozást nem tesznek szükségessé, mert a birtoktól, bitorlástól és kezeléstől különböznek ugyan, de egymásközt, lényeges sajátságaik tekintetében hasonlatosak és közös elnevezés alá vonhatók. Ezt az elnevezési nem kell sokáig keresni, mert kéznél van s a jog szótárában honosságra tett szert. Könnyű kitalálni, hogy ez a szó a • birlalás*. Teljesen megállapodoit jelentőségre a birlalás ínég nem tett szert, de az iránt nincs kétség, hogy a birtoktól különböző tényleges hatalom megjelölésére szolgál. Semmi sem áll tehát útjában annak, hogy a »birlalás* szó a birtoktól, bitorlástól és kezeléstől különböző minden egyéb tényleges hatalom megnevezésére alkalmaztassék. A birlalás sem zárja ki és szünteti meg a birtokot vagy bitorlást, hanem a kezeléstől annviban kü önbözik, hogy a birlaló a maga javára, a kezelő pedig másnak a részére gyakorolja a tényleges hatalmat. Nemcsak a birtokos és a bitorló, hanem a birlaló is kezeltetheti a dolgot. Mint a hogy például az ember kéz és láb nélkül is létezhet: ugy a birtok sem szűnik meg, ha az őrizet és használat hatalmat nélkülözi, holott az rendszerint benne foglaltalik. A birlalás és kezelés azt a birtokot vagy bitorlást, melytől származik, nem szünteti meg, hanem csak kisebb-nagyobb mértékben korlátozza. Birlalás vagy kezelés létesítésekor a birtokos vagy birlaló nem veszti el a dologra vonatkozó ténvleges hatalmat, hanem azt épen az által gyakorolja, hogy mást is befogad halain i körébe. Birlalás és kezelés különben nemcsak a birtokos tudtával és akaratával, hanem e nélkül is keletkezhetik. Ilyen példái 1 a zárlat és a becsületes megtalálás esete A kezelésnek az a lényege, hogy a tényleges hatalon gyakorlása más nevében történik a birlalásnál pedig az a fő, hogy ebben rendelkező hatalom nem nyilvánul. A kezelésnek és bitorlásnak a közhasználatban levő birtok és birlalás fogai nától való elkülönítése jelentékenyen könnyít azokon a nehézségeken, melyek a birtok-elmélet fejlődésének útjában állanak. Az uralkodó felfogás birtokfogalmát főkép az teszi zavarossá, hogy abban együvé nem tartozó elemek háborognak Az elválasztás a siker kilátásával biztat. Egyéb kisérlelek meddőknek bizonyultak A polgári törvénykönyv korszakalkotó munkájánál mindenesetre meg kell fontolni a kérdést. Tagadhatatlan, hogy a tételes törvényeknek elméleti határozatok felállításától tarló/kodniok kell. mert különben a jogtudomány fejlődését akadályozzák. Azonban ez a szabály sem maradhat kivétel nélkül. Vannak elméleti kérdések, melyeknek megoldásához éppen a törvén} hozás tekintélyének súlyára van szükség. A birtok fogalmának közvetlen meghatározása elől a legtöbb törvényhozás kitér, de azt eg\ik sem kerülheti ki. hogy szabályaiban egyik vagy másik felfogáshoz csatlakozzék s ennélfogva, ha nem is közvetlenül, de közvetve mindig meghatározza, hogy mi a birtok. Ily körülmények közt legczélszerühb határozott szint válla ii s a törvény álláspontját világosan kifejezni. Jelöljük meg lfirvén\ünkben a tényleges halalom egyes nemei közöli, létező különbségeket és határoz/uk meg a birtok kezek;s, birlalás és bitorlás fogalmát Ez áhal egyrészt előseg Ijük a birlokelmélet tisztázását, más részről pedig a törvény Világosságát és a szabályok egyszerűsítését jelentékeny mértékben előmozdítjuk. A fildy Ede, nagy-becskereki kir. járásbiró. A telekkönyvi tulajdon*) (Tervezet 5'25-529. §§.> 32. §. Midőn az ingatlan birói árverés alá kerül, igen gyakori az eset, bogv árverési vevő különféle okokból huzamos ideig nem tesz eleget az árverési feltételeknek és e miatt a hatóság be nem kebeleztetheti nevére a tulajdoni jogot. Előáll egy bizonytalan állapot: a végrehajtást szenvedő már nem tulajdonos, mivel jogerős árverési jkv tanusilja, hogy a birtok az árverési vevőé; az árverési vevő se tulajdonos, mert még nem tett eleget a fellételeknek és mert az ingatlan tulajdona tjkvileg még mindig a végrehajtást szenvedő nevén áll. Ez egy tarthatatlan helyzet és sokszor nem is korrig-álható, mert az árverési vevő és végrehajtást szenvedő egyességileg tarlják fenn az állapotot, más hitelező nincs, a ki az árverési feltételek teljesítését sürgesse, vagy ha van, kielégíttetett; érdektelen embernek nincs beleszólása a dologba: tehát csakis a 32. §. intézkedésével lehet segíteni a bajon, hogy a forgalomból kiesett ingatlan ismét forgalomba kerüljön. 33. §. Ezen szakasz tartalma inkább a feltételes bejegyzésről, mint a bejegyzés feltételéről kiván intézkedni, a két fogalom rokon-természeténél fogva azonban idesoroztatott ez is; a §. maga csak az alapeszmét határozza meg. az előjegyzés megengedhetéséuek és igazolásának módozatait a tjkvi rdttásra bizza. 34. §., 35. §. Törvényes zálog, ideiglenes biztosíték; birói zálog, véletlen biztosíték; jelzálog, állandó és bizonyos biztosíték Törvényes és bírói zálog ériéke. a helyzet és körülmények szerint változó; jelzálog értéke a felek akarata szerint határozott. Semmi kétség, hogy valamely követelésnek legbiztosabb fedezete a jelzálog. Törvénvcs zálog joghatálya 3. 6 hónapra terjed ki, azután magától elenyészik; birói zálog joghatálya kétséges, a zálog megszerzésével járó hosszadalmasság és a mások által való megelőzés miatt; jelzálog joghatálya ellenben magától meg nem szűnik, mások megelőzése miatt kétségessé nem válik. A jelzálogjognak ezen előnyeit a tjkvileg kitüntetett rangsor biztosítja. Mindenki előlegesen betekintheti a tjkvet, joga és követelése biztosítását saját tetszése szerint eszközölheti, saját belátásától és nem idegen körülményektől függ, hogy minő fedezetre tegyen szert. A rangsor sine qua non-ja a tjkvi intézménynek; e nélkül az ingatlanokat tárgyazó jogok gyakorlása nem különböznék az ingókra vonatkozó jogok gyakorlásától. A 34. §. a rangsor meghatározását' tartalmazza, a 35. §. pedig a rangsor képződését (T. 549 ilt találkozunk megint, különben ritkán van szerencsénk egymáshoz.). A rangsor-képződés nem csak beadványok, hanem hasonló vagy talán még nagyobb mértékben, hivatalos megkeresések érkezése által történik, azért ezeket a hivatalos megkereséseket se lehet mellőzni a beadványok mellett, ebben van a külömbség itten. 36-40. §§. A 35. §. a rangsor képződés általános szabályát határozza meg; a 36—40. ban a kivételek soroltatnak fel. melyek a felek különleges akaratszabadságát biztositjak. A 36. >?. a jogengedményezés lehetőségét említi fel, ha mások kára állal történik; 37—38. $. a rangsorozat kicserélését szabályozza, a 39. §. a rangsor képződés kiváltságát, végül a 40. §. a rangsor helyettesítésé' biztosítja A Tervezet intézkedése ugy a rangsor-képződés általános szabályának, mint a kivételeknek megállapításánál, valamint általában az idetartozó esetek felsorolásánál zavaros is, fogyatékos is, de szerfölött magyartalan is, sokhelyt copiája a német birodalmi törvénynek. Jelen dolgozat pedig logikai tartalom és tárgvsorozat szerint önálló rendszerbe foglalván a rangsor fejezetét, törekedett arra. hogy az éleiben előforduló esetek általában szabály nélkül ne maradjanak,de tőként törekedett arra, hogy a Tervezet magyartalanságát eltüntesse. •l L. az elóbbi közleményeket a 8., 27—36., 39—41. és 43—IC számokban.