Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 48. szám - A telekkönyvi tulajdon. Tervezet 525-529. §§ [13. r.]

MAGÁNJOGI KOD1KIK.ÁCZ1ÓNK.. 3 Épitő telek, hátralépő jog, más jog, (miféle jog?) másként jogosult (miként?) sat. mindenképen értelmetlen fogalmak magyar aetimologia szerint; ezeket (mint a többi ilyeneket is) sikerült kihagynom és másokkal fölcserélnem, másokkal, helyes magyar fogalmakkal, pl. vegyük csak itt: a rangsor képződés kivételes szabályainak tökéletes magyar kifejezésekkel való megállapításához épen elegendő az engedmény, cserélés, kiváltság, helyettesítés szabatos magyar szavakat' használni, nincs szükségünk a német birodalmi" törvény »zurück- und vortretencU sat. szavainak hűséges lefordítására (cSHu. ij), Az egyes szakaszok különben semminemű további magyarázatot vagy indokolási sem igényelnek se tartalom, se rendszer tekintetében, természetes szabályokat állítanak föl az eshetőségekre. Repetálni nem akarok. A 41. § intézkedésében fennálló törvényünktől (végr. törvény) némi eltérés van, a külömbség onnan származik, hogy az árfelosztási tárgyaláskor, pl. a C 1. alatti 100 frtos követe"lésnek sorozza a bíróság a tőkeösszeg kifizetését C 1 alatt, vagyis saját rangsorozati elsőbbsége szerint, de csakis a tőkeösszeget, a 100 frt esedékes kamatját, per és végrehajtási költséget pedig nem sorozza C 1. alatt, mert a kamat és költség C 1. alatt bejegyezve nem volt, ezen kamat és költség a többi jelzálogos hitelező követelése után soroztatik, ha jut még vételár, ha nem jut, odavész. Az én dolgozatom (41, §.) szerint azonban nem veszhet oda, törvényesen megítélt vagy kiköthető kamat (tehát nem uzsora) és megítélt per és végrehajtási költség, (tehát nem puszta felszámítás) mint a tőke járuléka a tőke sorsában osztozván, a tőkével együtt és egyszerre nver kielégítést. Hosszas tapasztalatom alatt mindig ugy találtam, hogv a hitelező fedezetlen követelésének sérelme egyszer se volt kisebb, azért, mert a kamat és a perköltség veszett oda A hitelező kára ugyanaz, akár a kamat vesszen oda, minthogy a kamatozatlan tőke nem vagyon, akár a perköltség, melyet az ügyvédnek, végrehajtónak készpénzzel fizetnie kellett a zsebébői vagy pedig akár a tőke. A sérelem egyforma. Már most, ha a sérelem közt valójában külömbséget tenni nem lehet e téren, akkor nem szabad külömbséget tenni a tjkvben sem : ki kell fizetni a C 1. alatti követelést törvényes kamataival együtt C 1. alatt. Ha megtesszük, emeljük a tjkv hitele iránti bizodalmat. A ki tudja, hogy első helyen van, az első helyen marad, veszteség nem érheti. Másfelől miért nyelje el a fedezetet az, a ki később érkezett? Mulasztása jutalomban részesüljön, az első pedig hátradegredáltassék vele szemben ? Kfizethető a követelés egészben, t. i ha liquidálva van vagy törvényileg vagy bíróilag, vagy pedig nem fizethető. Ha kifizethető, sorozni kell a maga helyén, ha nem fizethető tjkvi bejegyzés elmulasztása miatt, nem sorozható tjkvileg a jelzálogos hitelezők után hátul sem, mivel jogosultsága tjkvileg nem igazoltatván, a vételár ilyen követelésnek jelzálogfedezetül nem szolgálhat, a vételár ilyenkor, ha mégis lefoglaltatott, mint birói zálog tekintendő s az ingósági végrehajtás szabályai alá esik. A kamatnak és költségnek a tőke r angsorozatából való kihagyása a tjkvi rendszernek a folyománya, kifizetése pedig a tulajdonra épített rendszer követelménye. A tjkvi rendszer csak a bejegyzés tartalmát és nem a jogos rendelkezés tartalmát tekinti itt is, mint mindenütt, az igazság a bejegyzés után alakul és nem a valóság után. Végül is egészben megbotránkoztató dolog a tjkvi intézményünk rendelkezéseinek általános joghatálya mellett, hogy az a" hitelező veszítse el törvényes követelését, a ki C 1. alatt van kitüntetve. Mire való akkor a tjkvi rangsor elsőbbségébe vetett hit, ha az elsőből utolsó lehet törvényesített követelésének kiutalásakor, mire való az a félszeg intézkedés, hogy a rangsor biztosítékot is nyújtson, ne is nyújtson s e miatt veszélyeztessük magát a tjkvi hitelt? tn valósággal sokkal több okot tudok s talán eddig is több okot hoztam fel arra nézve, hogy a tőkének törvényileg vagy bíróilag liquidált járuléka, de csakis ilyen járuléka, a tőkével együtt ugyanazon rangsorban utaltassék ki, mint arra nézve, hogy ez a járulék megfosztassék attól, hogy a tőke sorsában részesülhessen. A 41. §. szerint bizonytalanságban tartjuk a 2 od (és 3-ad) rangú hitelezőt és a tjkvi" rendszer szerint bizonytalan az első hitelező követelésének teljes kielégítése : mármost az elsőrangú hitelezőt mégis inkább kötelességünk megmenteni a bizonytalanságból, mint az utána következőket. 42. §. A 42. §-ban is van némi eltérés a mai állapottól. Ha a jelzálog tulajdonosa fizetés nélkül végig türi a per, végrehajtás és árverés minden aktusát a másodrangú hitelező felperessége alatt és az ingatlan birói árverésen eladatik, mai eljárásunk szerint, a másodrangu hitelező mint végrehajtató 55 frt perbeli végrehajtás kérési, végrehajtás foganatositási, árverés kérési, árverés foganatositási. sorrendi költségeire 2S() frt vételárból előnyös helyen kiutal a hatóság 12 frt árverés foganatositási költséget és 3 frt sorrendi bélyegköltséget, a vételár többi részét kiutalja a kincstárnak 25 frt 3 évi előnyös adó és illeték követelésére és azután a többit az elsőrangú hitelező 240 frt követelésére. A kiutaló végzés megteremti azt az állapotot, hogy a 2-od rangú hitelezővel kikapartatja a tűzből a gesztenyét, vagyis a 2 od rangú hitelező föllépése és költekezése folytán, tisztán várakozó helyzetben hozzá jut a kincstár is, az első hitelező is követeléséhez, a másodrangu hitelező pedig összes követelésének elvesztésén felül ráfizet az eljárásra sajátjából 40 frtot. liz anomália. Ennek oka az. hogy a végrehajtási törvényben megszabott hivatalos rangsorozat szerint a követelés felhajtásával és az ingatlan eladásával fölmerült összes költségek közül csak az árverés foganatositási költség tekintetik előnyös költségnek, a többi költség nem előnyös helyen sorozható költség, az a tőke ranghelyére esik, ha előlegesen ekként biztosíttatott, vagy még oda se, ha bejegyzést nem nyert, hanem leghátul, ott aztán jut e reá fedezet vagy sem — arra gond fordítva nincs. Az a felfogás teremtette meg azt az anomáliát, hogy előnyös költség csak tisztán az ingatlan eladási költsége lehet, az ingatlan eladásának költsége pedig nem más, mint épen az árverés foganatositási költség^ Ez a felfogás helytelen. Midőn egy kis csalafintával helyes eredményre jutunk; »a czél szentesíti az eszközU-féle elv alkalmazása mellett az eredmény kedvééit meg szoktuk bocsátania csalafintaságot; de midőn az eszköz is komisz, a czél is haszontalan: az egész aktus elitélendő. Tisztán csak az árverést tartani olyan cselekménynek, mely által a jelzálog hivatalos uton eladható és tisztán csak ennek a költségét sorozni rangelsőbbséggel — tévedés; mert árverést foganatosítani nem lehet előzetes megítélés nélkül; valakit elitélni nem lehet előzetes megidézés nélkül — ugy hogy valamely jelzálog birói uton való eladhatásához épen olyan szükséges a perlés és végrehajtás, mintáz árverés cselekménye, ezek a cselekmények együttesen idézik elő az ingatlan eladhatását, ezen szempontból tehát ezek a cselekmények szét nem választhatók egymástól, csakis erőszakosan. A mostani eljárás ezen erőszakot gyakorolja és korántsem valamely kedvező czél érdekében, hanem világosan azért, hogy nagyobb igazságtalanságot létesítsen. Ennek az erőszakos anomáliának beszüntetése czéljából javaslom én, hogy az ingatlan eladatásáyal járó végrehajtási és árverési köllség rangelsőbbséggel vagyis előnyös helyen utaltassék ki egészben. A perköltséget a tőke ranghelyére soroztam, a 41. § ban mégis, mert a követelés megitélhetése végett hosszadalmasan és nagyon költségesen perlekedő felek konoksága miatt 3 ik személvek (jelzálogos hitelezők) károsodást nem szenvedhetnek; a perköltség inkább a követelés megítélésének költsége, a végrehajtás és árverés költsége pedig már tisztán a jelzálog eladiiatásij erdekéből történik,, itt egyéb czél nincs az eljárásban. A mint sérti most alapjában és szándékában az árfelosztási eljárás igazságosságát azon körülmény, hogy a jelzálogos hitelező 40 frt tiszta kár elszenvedésével kísérelheti meg csak a jelzálog eladását, épen ugy sértené ezen igazságosságot azon körülmény is, ha a huzalkodó felek pereinek magas összegre felszaporodott költségeit akarnók rangelsőbbséggel soroztatni. Meg vagyok győződve, hogy a 41. és 42. §§. intézkedése a helyes középen jár. 43 45. §. Ezen szakasznak indokolása ismétlésekre vésetne, különben is tartalmukban bírják indokolásukat. A 44. §-|>an biztosított nagy szabadság a rangelsőbbseg folyománya; hogy pedig ezen nagy szabadság gyakorlása által 3-ik személyek esetleges károsodása mérsékeltessék, arról a 45. §. gondoskodik. Bölöni László bánffy-hunyadi ügyvéd.