Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 48. szám - A birtok. Tervezet 505-524. §§ [2. r.]

I. évfolyam. Budapest. 1902. november 26. 48. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI., Király-utcza 98 a. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor. Eélévre . . 6 „ TartaJoiu: A birtok. Irta: Alföldy Ede, nagy-becskereki kir. járásbiró. - A telekkönyvi tulajdon. Irta: Bölöni László, bán£fyhunyadi ügyvéd. — A kötelmek megszűnése. Irta : dr. W e i s z Ignácz, brassói ügyvéd. — Törvénvi öröklés. Irta: dr. Degré Miklós, budapesti VIII—X. ker. kir. jánisbiró. X A birtok.*) (Tervezet 505-ö24. §§.) Birtoklás, kezelés, birlalás és bitorlás. A tényleges hatalom némely kategóriája közös tulajdon ságokkai rendelkezik, mely körülmény rendszeres osztályozás tesz lehetővé. Két nemét a tényleges halalomnak szokás megkülönböztetni: a possessió és detentio. Ennek a két fogalomnak jelentősége és különbsége körül állandó viaskodás folyik a jogtudományban, az eredményre való kilátás nélkül. A gyermek kinőtt ruhájából. A legügyesebb öltöztetés sem használ. A kérdés megoldásának főkép nyelvi akadályok állanak az útjában. A tényleges hatalom valamennyi nemét nem lehet kellően két kalap alá vonni. A »szolgabirtok«. =>álbirtok<, >valódibirtok«, »tulajdonbirtok (Eigenbesitz) stb. kifejezések a segítség után való kapkodást mutatják A birtok jelentőségét megfelelő kifejezés hiányában kiterjesztették sok olyan állapotra is, mely arra a névre nem méltó. E kiterjesztés folytán a birtok sokat veszített abból az előkelőségéből, mely a tényleges állapotok sorában megilleti. A kiterjesztés fogalomzavart idézett elő, mely fogalomzavarból való kibontakozáshoz nem elég a birtok eredeti jelentőségének visszaállítása, hanem a tényleges hatalom valamennyi kategóriájának megjelölésére önálló kifejezések kellenek. A magyar nyelvben a kérdés megfejtésének meglepően egyszerű módja kínálkozik. A tényleges hatalom megjelölésére négy kifejezésünk van, nevezetesen: a birtoklás, kezelés, birlalás és bitorlás. A »bitorlás« szóra valóban büszkék lehetünk, mert más nyelvekben párját ritkítja s olyan közvetlenséggel tükrözteti vissza a fogalmat, hogy a legkisebb magyarázatot is feleslegessé teszi. E szónak segítségével a birtok-elmélet megoldásának legnagyobb akadályait is meg lehet támadni. Ha nemcsak a birlalást, hanem a kezelést és bitorlást is elkülönítjük a birtok fogalmától, akkor fogja ez nagy hivatását a jogi életben kellően betölteni. A tényleges hatalom egyes nemei között éles és biztos határokat von ez a négy szó: birtoklás, kezelés, birlalás és bitorlás. Ezenkívül nem utolsó előnyük ezeknek a szavaknak az, hogy a közönséges és jogi értelmezés szerencsés találkozását képviselik. A birtok például közönséges értelemben is a tulajdonjogra alapított tényleges hatalmat jelenti. A birtoklás minden tényleges hatalmat magában foglal, de ennek egyes részét, kivéve a rendelkező hatalmat, nélkülözheti is, a nélkül, hogy e miatt állaga sérelmet szenvedne. Minthogy a birtok nem jog, hanem állapot, ennélfogva a ténvleges hatalom gyakorlásának jogossága mellékes, hanem a *) L. az elózó közleményt a 47. számban. jóhiszeműség a fő, mert a tényleges állapotot az akarat hozza létre és a tudat minősiti. A birtok fogalmának meghatározása a következő : Birtokos az. a kinek rendelkező hatalma van a dolog fölött, abban a jóhiszemben, hogy a dolog az övé. Hogy ilyen hatalomnak birtok a neve, az iráni senki sem kételkedik, csak az a vitás kérdés, hogy helyes-e a hatalom egyéb nyilvánulásait is a birtok fogalma alá vonni'' A rendelkező hatalom és a tényleges hatalom egyéb nemei ugy védelem, mint a joghatály tekintetében különböznek. Ez a körülmény azonban még nem ok arra. hogy egy helyett két vagy több fogalom létesíttessék. A fogalom lényegét nem érinti az a körülmény, hogy köre, melyre kiterjed, szükebb-e vagy tágabb, az azonban okvetlenül fogalomzavart idéz elő, ha olyan eleinek kerülnek együvé, amelyek egymást kizárják, vagy amelyek egyébként összeférhetetlenek. Ezenkívül az is logicai szabály, hogy azok a jelek, melyek valamely fogalom alá tartozó egyedeket egymástól megkülönböztetik, nem tartoznak a fogalom alkotó-elemeihez. Alkotó elem az a tulajdonság, mely nélkül a fogalomnak még puszta váza sem keletkezhető. A birtokos a dolog fölött rendelkező hatalmat gyakorol, a dolgot használhatja és őrizheti. Ebből azonban még nem következik az. hogy az, a ki a dolgot használja vagy őrzi, okvetlenül birtokos. Az nem szorul bizonyításra, hogy a rendelkezés hatalma sokkkai nagyobb és különb, mint az, mely csak az őrizetre, használatra, vagy kezelésre terjed ki. Az is bizonyos, hogy ezek a hatalmak egymást nem zárják ki teljesen s hogy egy és ugyanazon a dolgon külön-külön is gyakorolhatók. A mi azonban a birtokot illeti, ennek a jelentősége elenyésző módon eltörpülne, ha egy és ugyanazon a dolgon, egy és ugyanabban az időben több önálló birtok létezhetnék. A dolog egyszerre több és többféle hatalom alatt állhat, de hogy a birtok csak egvséges lehet, ezt még sohasem vonták komolyan kétségbe. Az uralkodó felfogás sem tagadja meg ezt az élvet, de — habár akaratlanul — mégis megsérti. Azzal, hogy a dolgot haszonbérbe adom, cselédemre bizom vagy letétbe helyezem, még nem mondottam le arra vonatkozó minden hatalmamról s ezt el sem vesztettem. Ha tehát a kezelés, őrizet és használat magában véve birtoklást létesítene, akkor egy dolog fölött egyszerre több birtok volna lehetséges. Ennek a képtelenségnek csak ugy lehet elejét venni, ha a birtok fogalmát a rendelkező hatalom jóhiszemű gyakorlásának körére szorítjuk. [ly fogalommeghatározás mellett mi sem természetesebb, mint az, hogy a birtok, a jogi intézmények sorában előkelő helyet foglal el. A jogtudomány gyarlóságát bizonyítaná azonban, ha a birtoknak ezt a kiváló helyet olyan állapotokkal is meg kellene osztania, melyek a jóhiszeműségtől távol állanak. A ki valamely dolog fölött rendelkező hatalmat gyakorol, holott tudja, hogy a hatalom nem illeti meg, az nem lehet méltó a birtokos becsületes nevére. Ily hatalomnak bitorlás a megfelelő neve. s erre a külön elnevezésre már abból az okból is szükség van, mert a birtok és bitorlás közt, joghatály és védelem tekintetében óriási különbség van. A ténvleges hatalomnak arra a nemére vonatkozóan, melyet valaki másnak megbízójaként gyakorol, külön jogszabályok léteznek. Illő és okszerű tehát, hogy ennek az állapotnak külön elnevezése is legyen. A »kezelés« szó közönséges