Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 31-32. szám - Alaptalan gazdagodás visszatérítése. Tervezet 1762-1774. §§

2 MAGÁNJOGI KODIF1KACZIONK.. többlete az alzálog tulajdonosának beleegyezése nélkül törölhető, a törlésről azonban értesítendő. ,leizálogos követelés átruházása az alzálog tulajdonosának érdekét nem érintvén, értesítése vagy beleegyezésének kikérése lölösleges. 97. §. Bírói árverések alkalmával minden jelzálogtest egészben képezi megbecslés és árverés tárgyát: végrehajtást szenvedőnek — saját költségére — fenn van hagyva a jog, hogy az egy telekkönyvben irt egész jelzálogtestnek alkotó részeit képező egyes jószágtesteket külön-külön megbecsültcsse s külön bocsássa árverés alá Eltérés e szabálytól akkor történik, ha az egy telekkönyvben irt különböző jószágtestek, különböző teher alatt állanak; ekkor hivatalból rendeltetik el a különböző természetű jószágtestek külön elárverezése, az egytermészetüek ekkor is együtt adatnak el. 98. §. Birói árverések alkalmával, midőn az ugyanazon jelzálogtest közös birtokos társainak nem mindenike adós és a midőn a jelzálogtest végrehajtás alá került része a végrehajtási törvényben megszabott értéket nem haladja meg, jogosult az árverési eladás birtokminimumának meghatározása és érvényesítése még akkor is, ha ily esetben a nem adós birtokos társ jutaléka is árverés alá kerülne. XI. CZIM. Szolgalom. 99. §. Ingatlan használatára nehezedő szolgalmak, mint a teljes tulajdoni jog korlátozásai, telekkönyvi bejegyzés tárgyát képezvén, bejegyzése a szolgalomra jogosított akaratától és a szolgalommal terhelt ing-atlan tulajdonosának engedélyétől függ ; a bejegyzés joghatálya időleges vagy állandó, a szerint, a mint a szolgalom gyakorlása személyhez és feltételhez van kötve, vagy pedig feltétlenül a dologhoz. 100. §. Bejegyzett szolgalom tartalmára és joghatályára nézve telekkönyvi kitüntetés szerint látható s a szolgalom-alapitó felek szerződésében foglalt vagy öröklött jogok és kötelezettségek erejéig, egyenlőnek tekintendő a jelzálogos követelésekre vonatkozó jogok és kötelezettségek tartalmával és joghatályával, tekintetbe véve a következő eltéréseket. 101. §. A felek bizonyított akaratával létesített vagy öröklött, de telekkönyvileg még ki nem tüntetett szolgalom telekkönvvi bejegyzésének megtürését bírósági uton is követelheti a szolgalomra jogosított a terhelt ingatlan telekkönyvi tulajdonosától. 102. §. Telekkönyvileg be nem jegyzett szolgalom folytonos gyakorlása kizárja a telekkönyvi tulajdonos elbirtoklását; de megfordítva, a szolgalomra jogosítottnak állandó és békés használata által a szolgalmi jog elbirtokoltatik és a jogosított elbirtoklás alapján is követelheti a telekkönyvi tulajdonossal szemben szolgalmi jogának telekkönyvi kitüntetését a használat mértéke és minősége szerint. 103. §. Uj telekkönyvi tulajdonos a be nem jegyzett szolgalom gyakorlásának megtiltása tekintetében nem bir több jogosultsággal mint előde; azért tűrni köteles a jogosított szolgalmi jogának bejegyzését, ha kétségtelenné teszi ahhoz való jogo sultságát. Az uj telekkönyvi tulajdonosnak azonban fenn' van tartva az a joga, hogy ha a szolgalomra jogosított az uj telekkönyvi tulajdonos tulajdoni jogának bejegyzésétől számított ;j év alatt se kérné a szolgalom telekkönyvi bejegyzését, maga az uj tulajdonos léphet föl keresettel, hogy a szolgalomra jogosított vagy mutassa fel szolgalmi jogának megszerzéséhez a törvényes alapot és czimet s jogát telekkönyveztesse, vagv a jog egészben megsemmisíttessék. XII. CZIM. Telekkönyvi jog megszűnése. 104. §. Minden telekkönyvileg kitüntethető jog bejegyzés által szereztetvén meg, hasonlóképen minden telekkönyvi jog a bejegyzés törlésével szűnik meg. 105. g. A telekkönvvi jog törlés által megszűnik feltétlenül; de a telekkönyvi jog alapját képező kötelmi jog megszűnését a törlés csak "vélelmezni engedi, viszont a jelzálog 3-ik személyekkel szemben rendszerint érvényes, akár fentáll, akár nem a követelési jog. 10(i. §. Különböző telekkönyvi jogosultságok tulajdonának egy személv tulajdonában való tkvi egyesülése általában nem idézi elő egyik jogosultság megszűnését sem. 107. §. Zálogjog nem szűnik meg az által, hogy ha az ingatlan tulajdonosa megszerzi a jogot s viszont azáltal sem. ha a jogosult szerzi meg az ingatlan tulajdonát; hasonlóképen jelzálognak és alzálogjognak egyike se szűnik meg közös egyesülés által; de külön érvényesithetésüket ott is itt is az egyesült tulajdonból való ismét kiválásuk feltételezi. 108. §. Nem vélelmezhető, hogy valaki tulajdonát rendelkezés nélkül elhagyja; ha mégis valamely telekkönvvi tulajdon gazdátlanná válnék, annak közterheiért a tényleges birtokos felelős s ha az elbirtoklási határidőn belül hordozza terheit, illetve békésen használja a dolgot: az elbirtoklási idő leteltével, az ingatlan telekkönvvi tulajdonának bekeblezéseért folyamodhatik. Midőn a rendelkezés nélkül elhagyott telekkönyvi tulajdon birtokába azonban az illető község-előljáróság felhívására 3 év lefolyása alatt sem akar senki bemenni és a midőn ezen elhagyott ingatlan saját közterheit se képes hordozni: az illető községi elöljáróság hivatalos jelentése alapján, az illetékes pénzügyigazgatóság megkeresésére a telekkönyvi hivatal törli a gazdátlan telekkönyvi tulajdon tulajdonosának a nevét s az ingatlant a község azon telekkönyvébe vezeti, melyben a forgalmon kívüli dolgok vannak. Bölöni László bánffy-hunyadi ügyvéd. ^\ Alaptalan gazdagodás visszatérítése. (Tervezet 1762—1774. §§.) Szívesen teszek eleget a felhívásnak, hogy a magánjogi törvénvtervezet kritikájához fenti fejezet feldolgozásával hozzájáruljak, de mielőtt ezen jogtételek bírálatához fognék, félreértések kikerülése végett kénytelen vagyok néhány általános természetű megjegyzést tenni. Én ugvanis a mostani európaszerte divó igazságügyi szervezetet és igazságszolgáltatást az ő megszámlálhatlan törvényeivel, rendeleteivel és általánosító jogtéleleivel; az ő hivatásszerű és ennélfogva a jogviszonyokat teremtő gazdasági élet forgalmán kívül álló, és azt rendszerint csak theoretice ismerő bíráival; és főleg az ő hivatásszerű ügyvédeivel és közvádlóival, valamint szigorú formákhoz kötött törvénykezési rendszabályaival, alaki és anyagi igazságaival, theoriában szabad, de tényleg kötött bizonyítási szabályaival az újkor egyik tulfejlődésének tartom, a melynél ugy az úgynevezett polgári, mint a büntető jog és törvénykezés terén a visszafejlődést kellene elősegíteni. Ezt követelik a nemzetgazdasági érdekek és ezt követelik az élettani tudomány terén felismert igazságok. Nemzetgazdaságilag tarthatatlan az olyan állapot, a hol a nemzet intelligentiája egy jó részének az egész életén át az élő jog szabályait kell tanulmányozni, holott másrészt a leg jobb akarattal sem tudunk eltérni attól, hogy ezen jogszabályok nem ismerése még a legszerencsétlenebb Írástudatlant sem menti. Tarthatatlan az olyan állapot, melyben a közvádlók azt a termékellen munkát végzik, hogy a társadalmat védik, a bíróság nevelt és mesterséges módon beoltott közönye, alias tárgyalási elve ellen; és a melyben az ügyvédek a szegény