Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1902 / 29-30. szám - A telekkönyvi tulajdon. Tervezet 525-559. §§ [2. r.]
MAGÁNJOGI KODIF1KACZ1ÓNR. 3 61. §. Telekkönyvi tulajdonost (általában telekkönyvi jogosultat) a telekkönyvi kitüntetés tartalma azonnal kötelezi minden irányban ; ámde nincs fölmentve az elévülési határidőn belül azon keresetek alól, melyeket 3-ik személyek indíthatnak ellene a dologra nézve akár a telekkönyv tartalmából, akár más jogalapból kifolyólag. 62 §. Birói árverésen vásárolt ingatlan tulajdonosa csak az árverési feltételek teljesítéséért feleló's; egyébb, az árverés napja előtti kötelezettség nem terhelheti se nyiltan, se hallgatag, — elbirtoklási határidőre pedig nincs szüksége. 63. §. El nem döntött igény bejegyzése, a telekkönyvi tulajdon és telekkönyvi jog fölölti további rendelkezést "nem akadályozza ; ilyen tulajdon vagy jog átruházásával ebben az esetben (és általában) annyi jogosítványt nyer az uj jogosított, mennyivel közvetlen előde bírt magánjogi meghatározás szerint. Ennélfogva az új telekkönyvi tulajdonos rendszerint jogosítva van szerződésnél fogva a föltételesen bejegyzett* jogok föltétlenségét, az előjegyzések és följegyzések igazolását kieszközölni; az adós hitelezője pedig adóst marasztaló Ítélet alapján követelése erejéig épen mint a tulajdonos bármely akadályt elháríthat, mely követelésének telekkönyvi kitüntetése és érvényesítése előtt áll. Az eljárási költségek hordozását amott a szerződő felek akarata — esetleg a birói határozat tartalma, — emitt a birói marasztalás mértéke határozza meg összeg és személy szerint. 64. §. Az uj telekkönyvi tulajdonos terhére, tulajdoni jogának bejegyeztetése után többé akarata ellenére semminemű korlátozás be nem jegyezhető 3-ik személy javára még akkor sem, ha ezen korlátozás jogosultsága törvényen alapulna, avagv a dolog tartozékát képezné; ilynemű követelések az elbirtoklási határidőben és határidő tartamára esetleg csak birói marasztalás alapján érvényesíthetők telekkönyvileg. 65. §. Az uj tulajdonos jogosítva van elődétől a tulajdoni jog telekkönyvi kitüntetéséhez szükséges nyilatkozat beszerzését akkor is követelni —ha csak ellenkező kikötve nincs —, midőn az nem telekkönyvi tulajdonos. E kötelezettséggel általában minden telekkönyvi jog átruházója terhelve van. 66. §. A telekkönyvi tulajdonos rendelkezési joga nincs korlátozva abban az irányban, hogy tartozása kamatja fejében, esetleg adóssága biztosítása és törlesztése czéljából át ne bocsáthassa ingatlana haszonélvezetét, vagy a tartozás végkiegyenlitése szempontjából át ne adhassa örökre tulajdonát hitelezőjének és hogy ezen ideiglenes vagy végleges intézkedéseinek telekkönyvi bejegyzését ne kérhesse bármely időpontban. 67. §. A telekkönyvi tulajdonos rendelkezési szabadsága a saját tulajdonát képező dolog fölött kétségtelen akkor is, mikor a dolog vagy jog korlátozását tárgyazó s az örökösök javára is kiterjesztett telekkönyvi bejegyzést törölteti. 68. §. Általában meg nem türi a telekkönyv, hogy valaki a saját telekkönyvi tulajdonát tárgyazólag saját maga ellenében korlátozásokat tegyen, melyek akár a tulajdonosra, akár a tulajdon fölötti személyes rendelkezésre vonatkoznának ; de eme határozat még sem érinti a tulajdonos azon szabadságát, hogy önkéntes árverés utján értékesíthesse ingatlanát. 69. §. Határozatlan arányú telekkönyvi tulajdonos a dologra nézve aránymegállapitás előtt csak képviseleti és nem tulajdonos jogosultsággal bír. 70. §. Telekkönyvi tulajdonos, ha tulajdoni joga kétségbe vonatott és nem igazoltatott, zárlat alkalmazását nem szorgal mázhatja. IX. CZIM.. Közös tulajdon. 71. §. Közös ingatlan tulajdonosai arány kitüntetése nélkül — a telekkönyvben egyenlő joguaknak tekintendők: a közösségnek minden másnemű szabályozása, vagy korlátozása, telekkönyvi kitüntetés nélkül, nem létezőnek tekintetik mindaddig, mig a tényleges birtoklás jogszerűsége és az arra vonatkozó arány helyessége a közösségben levő tulajdonos társak által be nem igazoltatik. Árverési vevővel szemben tulajdonos társaknak azonban nincs meg ez a jogosultságuk. Az egyenjogúság vélelme a törzsek és ágak szerinti leszármazást figyelemben tartja. 72. §. Közös ingatlan tulajdonosai — bármil\ren a telekkönyvben kitüntetett arány — jogosítva vannak mindnyájan perbelépni, akár mint felperesek, akár mint alperesek, midőn a közös dolog vonatott perbe; társtulajdonosok egyike is eljárhat azonban az egész dolog képviseletében, de erre kötelezve nincs. Ekkor saját jutalékára nézve a tulajdonból folyó szabályok, tulajdonos társai jutalékára nézve pedig a képviseleti törvények érvényesek. 73. §. Midőn a közös ingatlan társtulajdonosai általában, avagy közelebbről a hagyatékra nézve a közös örökösök, mint alperesek vonatnak perbe, habár egy közös társ is képviseleti joggal bir az egész dologra nézve, mégis köteles a felperes, illetve a hitelező a közöstársak közül annyit alperesiteni, mennyinek jutaléka képezi a per tárgyát, vagy fedezi a felperesi követelést. Határozatlan arányban kitüntetett tulajdonos társak mindnyájan alperesitendők. 74. §. Telekkönyvi tulajdonos, jelzáloggal terhelt jutalékához közöstársának tehermentes jutalékát megszerezvén, a jelzálogkövetelés terhe át nem száll a megszerzett jutalékra a tulajdon telekkönyvi bekeblezése alkalmával, se később. 75. §. A közös ingatlan társtulajdonosai mindenikének hozzájárulása szükséges a közös dolog egész eladásához, vagy a közös dolog bármilyen alakú és tartalmú felosztásához, valamint a tulajdoni arány megállapításához, ha intézkedésüket telekkönyvileg is foganatosítani akarják. X. CZIM. Jelzálog és jelzálogos hitelező. 76. §. Egy telekkönyvben összeirt ingatlan, ha több jószágtestböl áll is, egy jelzálogtestet képez; több telekkönyvi birtok: ugyanannyi jelzálogtest, ugyanannyi jelzálog. 77. §. Ha ugyanazon követelés fedezése, avagy biztosítása czéljából egyszerre több jelzálog van lekötve: egyetemleges jelzálog keletkezik s joga van a hitelezőnek ily esetben a jelzálog bármelyikéből avagy mindenikéből és pedig egészben vagy részben követelését kielégiteni. 78. §. Midőn a jelzálogkövetelés ismét egy más követelés telekkönyvi biztositékául terheltetett meg, akkor ezen biztosíték alzálognak neveztetik. 79. §. Az ingatlanok telekkönyvi természete kizárólag a jószágtestek tulajdonosainak és megterhelésének különbözősége szerint ítélendő meg. Különböző természetű joszágtestek rendszerint egy telekkönyvbe nem csoportosíthatók, egy jelzálogtestet nem képezhetnek, különböző természetű jószáglestek együttesen árverés alá nem bocsáthatók.