Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 29-30. szám - A telekkönyvi tulajdon. Tervezet 525-559. §§ [2. r.]

2 MAGÁNJOGI RODIK1KÁCZIÓNK. ily beleegyezés mellett sincs megengedve a helyettesítés másoknak elsőbbséggel megszerzett törvényes jogai sérelmére. 41. §. A jelzálogként terhelt ingatlan biztosítékul esetleg fedezetül szolgál a bejegyzett egész követelésre nézve és pedig azon rangsorban, amelyíyel bejegyezve lett a terhelés. Egész követelés alatt tőke, törvényesen kiköthető vagy megítélt kamat és megítélt összes perköltség értetik. Pénzintézetek követelései, melyeknek alapszabályait országos törvény kedvezményes módon állapította meg — alapszabályaik szerint nyerik biztosításukat és kielégítésüket; de a követelés zálogjogi bejegyzésekor vagy talán később a telekkönyvben ezen kedvezményt kitüntetni vagy az illető törvényre hivatkozni kell. A kedvezményezett biztosítás vagy kielégítés rangsorát ezen kitüntetés illetve hivatkozás időpontja állapítja meg. 42. §. Több hitelező követelése által terhelt ugyanazon birói végrehajtásával és elárverezésével fölmerült költségek rendszerint csak egy hitelező javára utalhatók ki. Ha a hitelező, ki a kielégítési végrehajtást először kérte, egyszersmind törvényes időben a jelzálog eladása iránti lépéseket is megteszi: ezen költségek javára esnek; ha azonban a végrehajtási törvény által megszabott határidőben ezen lépések megtételét elhanyagolja, más hitelező folytathatja az eljárást; ez esetben ennek javára utaltatik ki a dolog eladásával felmerült végrehajtási és elárverezési költség rangelsőbbséggel. 43. §. Egyidejűleg elárverezett és külön-külön eladott több jószágtest vételárára több követelés nehezedvén, ha mindenik követelés kitelik, ugy aránylagos árfelosztásnak van helye, t. i. az egyes jószágtest vételára és az egyes követelés számszerű összege számba vételével; így történik az árfelosztás, midőn valamely közös jelzálognak több társtulajdonosa van. Ha nem minden követelés jut teljes fedezethez, a hivatalos rangsorozat szabályai alkalmaztatnak. 44. §. Hitelező egész követelését soroztathatja az eladott jószágtest vételárából még akkor is, ha a követelése más ingatlanokon biztosítva van s még akkor is, ha az utána következő hitelezők követelése fedezetlen marad. 45. §. A hátrább álló hitelezők rangsor szerint magukhoz válthatják az előttük álló követelést s ezáltal a követelés tulajdonosának jogaiba lépnek. 46. §. Midőn valamely jószágtest telekkönyvileg kitüntetett törvényes tartozékával együtt képezi bizonyos jelzálogkövetelés biztositékát avagy fedezetét, akkor ezen tartozék, vagy az ezt helyettesítő készpénz szintén azon rangsorban nyújt kielégítést, mint maga a jószágtest. 47. §. Ingatlan haszonélvezetének külön birói lefoglalás utján s zárgondnoki kezeléssel szerzett jövedelme több hitelező között a foglalás időpontjának rangsora szerint utaltatik ki: egy időben jelentkező végrehajtatok közt aránylagosan osztatik fel követeléseik összege szerint. 48. §. Ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtási zálogjog telekkönyvi bejegyzéséről, valamint a külön foganatosított birói zálogról a további jelzálogos hitelezők értesitendők, ezeket illetvén elsőbbséggel a haszonélvezet külön lefoglalása esetében is az árverés napjáig be nem szedett függő termés, föl nem vett bér és haszonbér. 49. §. Csupán az ingatlan haszonélvezetére támaszkodó hitelező követelésébe az ingatlan vételárából semmisem soroztatik. míg a jelzálogos hitelezők követelése ki nem telt; ha jut ezektől vételár, a 47. §. szerint osztatik fel. 50. §. Jelzálogos hitelezők kérésére, zárgondnoki kezelés folytán az ingatlan haszonvételéből származó jövedelem, termények ára vagy bérösszeg felosztását egy évig elhalaszthatja a bíróság s ha ezen év alatt megtörténik az árverés, a birtok letétben levő időközi jövedelmét az ingatlan vételárával kapcsolatosan osztja fel a jelzálogos hitelezők között; ha pedig egy év alatt el nem adatik az ingatlan, akkor a haszonélvezetre" foglalást vezető hitelezők között osztandó fel a birtok időközi jövedelme a 47. §. szerint. 51. %. Végrehajtató követelése után jegyzett haszonélvezeti jog, évi járadék, haszonbérlet vagy bérlet, szolgalom, valamely biztosítéki összeg az árverés megtartását nem akadályozza, s a követelés kielégítésének elsőbbségét nem érinti; ha azonban a jelzálogkövetelés előtt állanak': rangsorukat eként tartják meg. Haszonvételi jog és évi járadék egyenértéke, valamely követelés biztosítéki összege letétbe helyeztetvén, ha a haszonvételi és járadéki jog megszűnt és ha a biztosítéki összeg terhe alól felszabadult : uj tárgyaláson az eredeti rangsor szerint osztatik fel. 52. §. Egyszerre vagy részletenként fizetendő, de árfelosztáskor még le nem járt követelések sorozása a lejáraikon összeg szerint történik esetleg lejárt kamataikkal együtt. 53. §. A követelésnek igazolatlan, de nem törölt előjegyzéssel biztosított rangsora megengedi birói árfelosztáskor a követelés helyi sorozását és kifizetését, ha a követelés valódisága és fennállása különben kifogásolva nem lett — anélkül, hogy előbb az előjegyzést igazolni kellene. Hivatalból vezetett eljárásnál az előjegyzés igazolásáig a követelés letéthez kerül, valamint kifogás esetében is és csak igazolás után kerül felosztás alá. 7A. %. Megidézett, de meg nem jelent hitelező részére csak tőke utaltatik ki, követelésének járuléka mellőztetik még akkor is. ha a tőkével egyenlő rangsorban biztosíttatott. 55. §. Biztosító intézet a kárbiztositási összeg erejéig, mindenik jelzálogos hitelezőnek felelős fentálló követelésük rangsora szerint, akár van a jószágtest tartozéka telekkönyvileg kitüntetve, akár sem. 56. §. El nem rendelt perfeljegyzés vagy igazolás hiányából törölt előjegyzés, semminemű rangsorozatot nem biztosit. 57. §. Az árfelosztási eljárás ellen beadott kifogások, melyek az előnyös tételekre s tisztán magára a rangsorozatra vonatkoznak, perre utasítás nélkül a telekkönyvi állás alapján birálandók. 58. §. Ha valamely még meg nem itélt követelés valódisága vagy összege kitogásoltatik, a hitelező, — ha pedig megítélt vagy végrehajtható okiraton nyugvó követelés valódisága vagy összege, avagy maga a telekkönyvi bejegyzés'érvényessége támadtatik meg — akkor a kifogásttevő utasítandó perre. VIII. CZIM. Telekkönyvi tulajdonos. 59. §. Telekkönyvi tulajdonos bejegyzésének jogszerűsége azon törvényes vélelmen alapszik, hogy "telekkönyvi tulajdonos egyszersmind valódi tulajdonos is, vagy legalább tényleges birtokos. E föltevés általános vélelme mindennemű telekkönyvileg bejegyzett jognak. 60. §. Azon telekkönyvi tulajdonos, a ki a nevére került ingatlannak se valódi tulajdonosa, se tényleges birtokosa — köteles a bejegyzés tudomásul vételekor azonnal a törlés iránt intézkedni ; ha ebben bárki más megelőzné, mulasztása miatt a törlés költségeit hordozni köteles, fenmaradván esetleges kártérítési joga ugy ebben az esetben, valamint akkor is, ha ő kezdeményezi a törlést azok ellen, kiknek ténykedése vagy mulasztása miatt keletkezett a jogszerűtlen telekkönyvi kitüntetés.