Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 25. szám - Rokonság. Bevezető szabályok. Tervezet 183., 184., 185. §§ - Jelzálogjog. Tervezet 852-903. §§ [3. r.]

2 MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIONK. 886. §. Ez a §. a »jus offerendi* nevezete alatt ismeretes jogvédelmet állapítja meg, melyre szüksége van a jelzálogos és hátrább álló hitelezőnek, ha azt látja, hogy az árverésre alkalmatlan időben kérik a végrehajtást, midőn a hátrább álló jelzálogos ama veszélyben foroghat, hogy követelése a nvomott árból nem kerül kí, vagy mert maga ez idő szerint nem árverezhet, de később tán igen, midőn helyzete ezt lehetővé teszi. Az anyagi szabály ellen nem lehet kifogás, de a formulázásba nem tudunk belenyugodni, mert nem magyaros s nem is elég szabatos. Az első mondat ilyképen volna módosítandó: »Ha a jelzálogos hitelező árverést kér az ingatlan ellen, a jelzálogos hitelezők bármelyike jogosítva van eme követelést kielégíteni. Ugyanezt teheti az ingatlan birtokosa is.« Az utolsó bekezdés marad. 887. §. Az Indokolás kiemeli a szakaszbeli intézkedés tendentiáját, mely a §-ból is deriválható; nincs ellene kifogásunk, csak egy kis változást óhajtunk a szövegben, a mely szerint igy hangzanék az: »Ha a személyes adós elégíti ki a jelzálogos hitelezőt, ez a követelés csak annyiban száll át reá, a menynyiben megtérítésre van joga a tulajdonos vagy jogelődje ellen. « 888. §. Ez a szakasz természetes folyománya az előzőnek, ha a személvi adós megtérítési igénye odavész a jelzálogos hitelező ténye által, ugy a méltányosság köveleli, hogy ő eme kárát átháríthassa az okozóra. Mi igy rövidítenék ezt: »Ha a jelzálogos hitelező a jelzálogról lemond vagy másnak elsőbbséget enged, a személyi adós kötelezettsége annyiban megszűnik, a mennyiben ezek miatt elesik megtérítési jogától.« 889. §. A következő szöveget ajánljuk: »A ki a 885—887. S-ok eseteiben a hitelezőt kielégíti, erről oly okirat kiállítását követelheti, mely a jelzálog átruházásának bekebelezésére alkal mas. Ha a hitelező ezt megtagad ja, a kielégítő összeg bírói letétbe helyezhető.« 890. §. Helyébe ajánljuk: »Ha a tulajdonos mint nem személyes adós elégíti ki a jelzálogos hitelezőt, a jelzálogos követelés reá száll azon korlátozásokkal, melyeket a törvény a kezesre nézve felállít.« 891. §. Itt jelentkezik a tulajdoni jelzálog (Eigenthümerhypothek) némi kerülő uton, de ezt csak helyesléssel fogadhatjuk, mert egyrészt nem sért érdeket, s másrészt könnyíti a helyzetét a fizető tula jdonosnak, a mennyiben a jó rangsorban álló jelzálogos követelést nem lesz nehéz engedmény utján kellően értékesíthetni. Ez a kerülő ut a tulajdoni jelzálogjoghoz egyébként nem uj, már eddig is előfordult gyakorlatunkban. A szöveget következően változtatnék: »Ha a tulajdonos a jelzálogos hitelezőt kielégítette, a zálogjogot töröltetni nem köteles, hanem átruházhatja bárkire még akkor is, ha ő volta személyi adós. Hasonlót tehet az is, a ki a tulajdonjogot mint jelzálogos hitelező szerezte meg < 892. §. A rendelkezés tartalma helyes, az Indokolás is meggyőzően érvel mellette, de a szöveg hosszadalmas, vontatott és sok fölöst magában foglaló. Igy lehetne röviden szövegezni: »Ha mégis a tulajdonos jelzálogos követelését a 891. §-hoz képest nem ruházta át: ingatlanára intézett végrehajtáskor a sorrendi tárgyalásnál az tekintetbe rem vétetik.. 893. §. Az első alinea helyes, világos, mindenkép megállhat változatlanul. A második kikezdés szerintünk kihagyható, sőt kihagyandó, mert oly feltevésből indul ki, melynek szabályozása fölösleges és hamis következtetést enged meg. Hamis kiindulás az. hogy a hozzájegyzés megszünteti a jelzálogjogot. Nem szünteti meg, mert addig nem szabad a hozzájegyzésnek végbemenni, miga jelzálogos hitelező számára a hozzájegyzés által gyarapodott jószágtesten kielégítő rang nincs biztosítva. Az igaz," hogv ha a hitelezővel megállapodás jön létre az uj jelzálogi biztosíték iránt, ez uj jelzálogjog-alakulásnak tekinthető, de nem tartjuk szükségesnek, hogy a törvény oly feltevésnek csak látszatát is előidézhesse, hogy a jelzálogjog megszűnik, ha a jelzálog tárgya más jószágtest alkotó részévé válik, mert addig nem válhatik azzá, mig a jelzálogos hitelező ezt nem engedélyezi, mit csak akkor lesz, ha legalább hasonló értékű biztosítékot kap, minő a régi volt. Legegyszerűbb ilyent mellőzni; majd elvégzik ezt a felek. Ezen második bekezdés kihagyása semmi hézagot nem szül, inkább csak kételyeket támaszt, ha marad, melyeknek nincs alapjuk. 896. §. Az első bekezdéshez nem férhet szó. A második bekezdés egyszerűen törlendő, mert már az első bekezdés kimondja az elvet; azt pedig, hogy résztörlés is megengedett, nem lehet kétséges. Ha lehet a jelzálogos követelést részletekben vagy meghatározott összegben átruházni (881. §.), ugy ebből implicite következik,hogy a jelzálog hányadok szerint vagy meghatározott összegig is megszűnhet. A mi az elévülést illeti, az úgyis csak a követelés megosztottsága esetén következhetik be részszerüen. mert ha a jelzálogos követelés osztatlan, nem lehet elképzelni, mikép eshetnék meg az, hogy ugyanazon hitelező ellen egy részére a követelésnek beálljanak az elévülés kellékei, más részére pedig nem. Pedig a második bekezdés »részben« szava okvetlenül vonatkoztatandó az elévülésre is Jobb tehát törölni az intézkedést, melyre szabály ugy sincs, s csak kételyt támaszthatna az iránt, hogy az egységes követelés részszerüen is elévülhet. A harmadik bekezdés nálunk újítás, de részünkről elfogadható és oekonomiai tekintetben czélszerünek mutatkozó újítás. Rámutat szerző, hogy az osztrák judikaturában már gyökeret vert. Igaz ugyan, hogy a jelzálog a követelés kapcsán határozott személyhez fűződik; igaz az is, hogy a jelzálogjog — mint subsidiarius — érvényes követelés nélkül csak formailag áll fön: de azért, mig törlésbe nem megy, mégis fennáll, és igy bizonyos határig független a követeléstől, mi abban is megnyilatkozik, hogy ily formailag fenálló jelzálogjogon alzálog, sőt jóhiszeműség mellett még engedményi átruházás is foglalhat helyet — mi mind a mellett bizonyít, hogy a jelzálog anyagi függetlensége a követeléstől bizonyos esetekben beállhat. Ide vonható még az is, hogy a rangelsőbbség átengedése is azt a benyomást kelti, hogy a jelzálog az egyik követelésről egy másikra vihető át (rangcsere). Mindezek a tünetek szerintünk a szerző álláspontja mellett szólanak. Az természetes, hogy a megszűnt követelés jelzálogát nem lehet másra átvinni, mint az előbbi hitelező ujabban keletkezett követelésére, mit szerző is hangsúlyoz, habár ez a szövegből nem olvasható ki, pedig annak így kell lenni. Csakis eme megszorítással fogadható ez a tétel el. Ha bárkinek követelésére szabadna átvinni a megszűnt követelés jelzálogjogát, ez egyenes, nyílt statuálása volna a tulajdoni jelzálognak, a mit szerző világosan elutasít, perhorrescál. mely nélkül ellehetünk. Egy veszélyt rejt magában az intézkedés, a hátrább álló jelzálogos hitelezők esetleges kijátszását fictiv követelések aláhelyezésével a régi jelzálogjognak, ugyanazon régi hitelező javára. De végelemzésben ez se szülne sérelmet a hátrább álló jelzálogosokra, mert nekik az előlépésre nem annyira joguk, mint csak reménységük lehet, ha véletlenül egy előttük álló tétel a sor rendi tárgyalásig megszűnik, kiesik. Oekonomia. költség- és munkakimélés szempontjából azonban elfogadható a rendelkezés. A kijátszásokat ugy sem bírja a törvény teljesen eltorlaszolni az emberi furfang mindig talál utat-módot a törvényt megkerülni. 897. §. Ezt a szabászt igy lehet rövidíteni és erőteljesebben formulázni: »Ha a jelzálogos követelés érvénytelen, a jelzálogjog törlését lehet kérni. < 898. §. Ezt a §-t igy vonnók rövidebbre : .Jövőbeli követelés számára engedélyezett jelzálogot ki lehet töröltetni, ha igazolást nyer az, hogy követelés létre sem jött, vagy már megszűnt; óvadéki jelzálogot pedig annak igazolása mellett, hogv már nincs biztosítást igénylő (biztosításra szoruló) követelés * 899. § Ez a §. igy rövidíthető: »Ha a hitelező a jelzálogjogról Írásban lemondott, ennek törlését lehet kérni * Szerintünk erre a szabályra nincs szükség, mert magától értetődik benne minden: az is, hogv Írásba kell foglalni a lemondást, mert a telekkönyvi ügvek"elintézése ezt kívánja; az is, hogy kérni kell a törlést, mert a telekkönyvi hatóság híva-