Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 25. szám - Rokonság. Bevezető szabályok. Tervezet 183., 184., 185. §§ - Jelzálogjog. Tervezet 852-903. §§ [3. r.]

I. évfolyam. Budapest. 1902. junius 18. 25. szám. MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK SZERKESZTŐSÉG ÉS K I ADÓ H I VATA L BUDAPEST, VI. Király-utcza 93 a. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor. Félévre.. 6,, Tartalom: Rokonság. Bevezető szabályok. Irta: dr. Kéri Miklós, komáromi kir. törvényszéki biró — Jelzálogjog. Irta: dr. Katona Mór, pozsonyi jogakadémiai tanár.. - Pactum antichreticum. Irta: dr. Nagy Kálmán, belényesi kir. aljárásbiró. — Feltétel és időhatározás. Irta: dr. Stoffer József, bpesti kir. tvszéki jegyzó. — Bérlet. Irta: dr. Szakolczai Árpád, budapesti ügyvéd. — Törvényi öröklés. Irta: P e trovich Lajos, kir. Ítélőtáblai biró, a huszti kir. járásbíróság vezetője. Rokonság. Bevezető szabályok. (Tervezet 183., 184., 185. §§. ) A Tervezetnek 183. §-a a rokonságnak adja törvényes meghatározását, — s a mint máskép nem is tehetné, azt az egymástól való leszármazásra alapítja. Mert miőn azt mondja: »Előd és ivadék egymásnak egyenes ágon rokonai«: ugy az elérni kívánt tömör definitio kedvééri egy logikai müvelethez fordul ekként: Kik egymástól származnak: egyenes ágon rokonok. Előd és ivadék egymástól származnak: Előd és ivadék egyenes ágon rokonok. A német polgári törvénykönyv a rokonságnak ekkénti meghatározását kerülte, pedig a »Vorfahr« és »Nachkomme« aequivalensei az előd és ivadéknak s igy a tömörség szempontját tekintve, önként kínálkozott volna az ekkénti szövegezés: »Vorfahr und Nachkomme sind in gerader Linie verwandt. « Ámde a német polgár törvénykönyv — szerintem is helyesen — mellőzte az oly meghatározást, mely még további logikai müveletet tesz szükségessé (t. i. az előd és ivadék meghatározását) s a helyett, hogy a törvényhely olvasóját e syllogismusra kényszerítené: Előd és ivadék egyenes ágon rokonok; Előd és ivadék egymástól származnak; egymástól származók egyenes ágon rokonok: inkább magát e zártételt iktatta 1589. §-ába ekkép: »Personen, deren eine von der anderen abstammt, sind in gerader Linie verwandt. « Mindenesetre meg kellene gondolni, hogy ne illeszszük-e mi is a zártételt törvénykönyvünkbe, különösen azért is, mert az »előd« nincs is absolut correlatioban az »ivadék«-kal. Van jogelőd, van birtokelőd, van hivatalielőd és van nemzőelőd. A Tervezet arra gondol és voltaképen azt akarja mondani: nemző és ivadék egymásnak egyenes ágon rokonai. Vagyis, — a kiknek egyike a másiktól származik. Ámde midőn a »Tervezet« jelen szövegezésében is a rokonság fogalmát a vérségi összeköttetésre fekteti, — mert hisz ebben látja a rokonság alapját minden népnek köztudata — akkor a 183. §-nak utolsó bekezdése, mely ekként szól: »A törvénytelen gyermek és természetes atyja egymásnak nem rokona«, ily szövegezésben meg nem maradhat. Nem pedig azért, mert a »törvénytelen« gyermeket és »természetes« atyját csak oly vérségi összeköttetés kapcsolja össze, mint a legitimus natus-t a maga nemzőjével és mert a kánoni pap és anyakönyvvezető előleges hivataloskodása nélkül történt szerelmi ölelkezés gyümölcse, csakúgy »ivadéka« nemzőjének, vagy ha ugy tetszik »előd«-jének, mint a házassági frigyben fogant gyermek ivadéka a maga atyjának. A tételnek ily merev fogalmazásban tehát sem a köztudat szempontjából, sem a »Tervezet« 183 §-a első bekezdése okából helye nincs. Csak meg kell gondolni, hogy ha majd a »Tervezet« törvényerejüvé válik, a rokonság fogalma minden jogi vonatkozásában e törvény szerint lesz megítélendő. Hát kérdem, vajjon az a »természetes« atya, ki »törvénytelen« gyermekének más módon el nem hárítható, közvetlen veszélyből való megmentése, végett, végszükségben büntetendő cselekményt követ el, nem fog a btkv. 80, illetőleg 78. §-ra hivatkozhatni, mert »a törvénytelen gyermek és természetes atyja egymásnak nem rokona« ? Es vajjon ekkor, ha a törvénytelen gyermeket, atyja ellen, bünügyben, tanuzásra fogják fölhívni, nem fog többé hivatkozhatni a B. P. 205. §-ban biztosított mentességre? Vajjon kényszeríthető lesz-e, hogy atyja felett, mint esküdt, bírói széket üljön etc. ele? A »Tervezet« 183. §-a utolsó bekezdésében nyilván kevesebbet mond, mint a mit mondani akart; t. i. hogy a »törvénytelen« gyermeket és atyját csakis a Tervezet szempontjából nem tekinti egymás rokonának, a mint ezt a német Ptk. 1589. §-ában igy fejezi ki: »Ein uneheliches Kind und dessen Vater gelten nirht als verwandt«. Ennek a megalkotandó törvénykönyvben is világosan kifejezést kell nyerni s igy a 188. utolsó bekezdése, ha a »törvénytelen« és »természetes« jelzőket meg is tartjuk, ekkép szövegezendő: » A törvénytelen gyermek és természetes atyja e törvény szempontjából rokonoknak nem tekintetnek. « Annak vizsgálatába, hogy a mai jogállapotnak ez a törvénybe iktatása és hosszu időkre való lekötése, a mai kor ethikai és társadalom-politikai felfogásának magaslatán áll-e vagv sem, ezuttal nem bocsátkozom, mert ez a nekem kitűzött feladat körén kivül esik. Nem hallgathatom el azonban azt az észrevételemet, hogy midó'n a megalkotandó codex a mi általános polgári törvénykönyvünk készül lenni, mégis e törvénykönyv maga honfitársaink egy részét »törvénytelenek«-nek kívánja megbélyegezni. Azt hiszszük, hogy midőn a Tervezettel a jogállam kiépítésének mintegy befejezéséhez érünk, nem lesz többé köztünk »törvénytelen«. Hagyjuk ki ezt az odiosus szót codexünkből és helyettesítsük azt a házasságon kivü)i« jelzővel. S midőn igy egy anachronismust küszöbölünk ki jövendő törvényünkből, még a tömörségen sem esik sérelem: mert ezzel viszont elesik a »természetes« jelző az atya mellől. A hitvestársával nemző atya sem kevésbbé természetes, mint a házasságon kivül nemző. Végeredményében tehát a Tervezet 183. §-ának utolsó bekezdését ekként kellene szövegezni: »A házasságon kivül nemzett gyermek és atyja e törvény szempontjából rokonoknak nem tekinthetők. « A »Tervezet» 184. és 185. §-ait jelenlegi szövegezésükben meghagvandóknak tartom. Dr. Kéri Miklós komáromi kir. tszéki biró. X Jelzálogjog. *) (Tervezet 852-903. §§. ) 884. §. A 881. § helyesebben ekkép hangzanék: »Mindama kifogások, melveket a tulajdonos a jelzálogjog ellen támaszthat, az engedménves ellen is érvényesek. » Az utolsó mondat marad változatlanul. Nem látszik szükségesnek, hogy a törvény külön kiemelje a tulajdonos és a volt hitelező közt fenforgó viszonyt akkor, midőn ezt az engedménves ellen érvényesülőnek declarálja, mert az engedményes kiemelése ugyis elárulja, hogv az engedményező ellen fenáflott kifogások azok. melyek az engedményesre kiterjednek. A »kifogások» többes száma azért indokolt, mert a jelzálogjog ellen esetleg többrendbeli kifogása is lehetett a volt hitelezőnek, melyek az engedményes ellen is hatályosak maradnak. *) L. az előbbi közleményeket a 8. és 19. számokban