Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 1. szám - A telekkönyv közhitele s az ingyenes jogszerzés. Tervezet 549. §

MAGÁNJOG] KODIFIKÁCZIÓNK. szélések, amik egy-egy kiválóbb törvény ki fejlődési stádiumában — habár szórványosan, habár hézagosan és rendszertelenül - a lapok hasábjain láttak napvilágot, a mennyiben életrevalók voltak, kétségtelenül érvényesüllek más jogi alkotásoknál is. Ám tudtunkkal e lapok a jogalkotásnak amaz első intézménye, a mely egy törvény nagy horderejű ezéljainak önálló szaklapol létesít s ez uton a javaslat rendszeres és teljes kritikai feldolgozását olyan tényezőkre bizza. a melyek a jogélet elevenségét - concrétumát — viszik bele a kiépítésbe, de a melyek egyébként vagy általában nem, vagy csak a széttagoltság gyöngeségével érvényesülhettek volna. A vállalkozás tehát modern is abban az értelemben, hogy a legmodernebb társadalmi intézményt — a sajtót — önczélu eszközként foglalja le. De nemde nem szükséges-e, hogy abban a nemes küzdelemben, a mii cultur-államok a jogalkotás terén kifejtenek, hazánk is igénybe vegye, sőt fejlessze amaz eszközöket, a mik e küzdelem sikere érdekében rendelkezésre állanak'.' — Ki fogna a gyorstüzelők és heliographok ellenében faltörő kosokkal harezolni'.'! A mellett azonban, hogy a vállalkozás modern. — életképes is. Bármilyen nagy méretekre terjesztette ki ugyanis az eddigi kodifikáczió a megismerés és hozzászólás lehetőségét, e törekvés a bürokratikus nehézkesség miatt nem vezethetett kellő eredményre. Mondjuk egv jogszolgáltatási szakba vágó javaslat — az előkészítő és törvényhozási factorokon kívül — közöltettetett az egyetemekkel és jogakadémiákkal, a birói és ügyvédi, ügyészségi és közjegyzői testületekkel, a szaksajtók szerkesztőségével — tehát a legteljesebb általánosságban. A testületek tagjai adminisztratív uton annak rendje s módja szerint egyenként is kiértesittettek, hogy a javaslatok mikor, hol tekinthetők be: hová. meddig, mily uton adandók be az esetleges feldolgozások vagy kritikai észrevételek. Már ez a foimalisztikns retorta is fázékonnyá lette a szakközönség hivatásosabb részét is Hát még aztán az önbizalom hiánya: van-e bennem képesség egy nagyszabású javaslat tejes áttanulmányozására, kritikai méltatására — és ha érzek magamban tehetségei: nem fogom-e azt esetleg kompromittálni a kodifikatorok nagy szaktudása és alapos ügyismerete előtt ? Tovább megyek: mi hasznom van nekem abból a buzgalomból, a minek eredménye talán csak az iktatói számsort növeli'?! Ejh! szóbatudósnak való az csak, nem nekem, fiskálisnak, bírónak, a kit a kenyér-keresés megannyi baja huz. a hivatalos munka Atlas-sulya görnyeszt. Imitt azonban újság létesül, annyi munkás kézzel, a mennyit a polgári codex teljes kritikai feldolgozása igényel. A munka megosztás termelékeny elve érvényre jut; mindenki azt, a mihez ért — vagy érteni vél; — mindenki annyit, a mennyit bír. Ha miben fennakadok s támogatóra szorulok, kisegít az intéző jóakarata. Újság, a maga nyilvánosságával, a maga hozzáférhetőségével, érdekességével, stíljének könnyebbségével : talán csak kíváncsiságból olvasom, talán csak hiúságból írok bele — ám olvasva-irva tanulhatok és taníthatok észrevétlen: egy uj peripathetikus módszer a gondolat-terjesztés huszadik századbeli eszközeivel. És lassanként felgyűl hatalmas eszmeanyag. Krtékes is, értéktelen is, de uj és sok. — A mi belőle arany, az kiválik a törvény-alkotás kohóiban s bennragyog majd a nagy mü — a magyar általános polgári törvénykönyv — monumentális egészében. Ezért kell e lapokat örömmel üdvözölni minden jogásznak, minden magyarnak, a ki polgári törvénykönyvünk megalkotásának teljességét s ennek révén jogéletünk versenyképessé tételét szivén viseli. Munkára fel! dr. Rérzei Sándor, m -szigeti kir. törvényszéki bíró. V A telekkönyv közhitele s az ingyenes jogszerzés. (Tervezet 5-19. §.) A Tervezet 549. $-a szerint: a telekkönyv közhiteié, publica (ides-sze nem oltalmazza az ingyenes jogszerzést. Vagyis : az ingyenes jogszerző ellen, habár jogszerzése teljesen jóhiszemű is, helye van a kitörlés iránti dologjogi keresetnek Még pedig — a Tervezet 556. t;-a szerint — : nem kevesebb, mint álló busz esztendeig. Tervezetünk eme álláspontja nem helyeselhető. Nyilván helyesebb az uj német ptk 894. g-ának ellenkező dispositiója. mely a viszterhes s az ingyenes telekkönyvi jogszerzés közölt különbséget nem téve, a mint a jóhiszemű viszterhes jogszerzővel szemben, ugv a jóhiszemű ingyenes jogszerzővei szemben is. kizárja a dologjogi törlési keresetet: nyilván még helyesebb e törvény első tervezetének (elejtett) az az álláspontja, a mely — mig az uj codex 816. §-a az ingyenes jogszerzővel szemben mégis helyet ad »legalább« a condictio sine causá-nak. az alaptalan gazdagodásra tám iszkodó személyes keresetnek a jóhiszemű ingyenes jogszerzőt még ezzel a személyes keresettel sem akarta Imiként a Motivé-k — 22."). 1. — találóan mondják) bolygatni engedni. Tervezetünk álláspontja csakis a régibb német partícularis törvényhozások egyikének-másikának a visszhangja ; mig e régibb német kodifikácziók legnevesebbje. a szász ptk. (278., 429. §§.), már a jóhiszemű telekkönyvi jogszerzés feltétlen, általános megoltalmazásának az alapjára helyezkedett Tervezetünk álláspontja nem helyeselhető, meri: ellenkezik az igazságosság, a méltányosság követelménveivel: ellenkezik a törvényalkotás belső harmóniájával, a Tervezetnek önlogikájával; in praxi pedig — a lehető legegyszerűbben, legkönnyebben kijátszható levén, voltakép csak a szegény tudatlanok ellenében érne valamit, mig a csöpp-ész boldogjaival szemben akár egy szemernyit sem. Kezdjük a bizonyítást — az igazságosságon, a méltányosságon. Tegyük pl., hogy az érvénytelenül átírt ingatlant attól, a kire érvénytelenül átírták, — az ingyenes jogszerzés legkézen fekvőbb esetét véve — simplán »ajándékba^ kaptam. Kaptam részemről teljes jóhiszeműséggel, az előző átiras érvénytelen ségéről mitsem tudván, mitsem tudhatván. Kaptam : mint szerén} telkecskél, mondjuk pl., mint mesztelen házhelyet. Epitek rá egy büszke palotái, egy dus jövedelmű bérházat. Birom nyugodtan, háborítatlanul már vagy 10—15 éve Ekkor előáll egyszerre, mint felhőtlen égből a villámcsapás, az illo tempore • telekkönyvi jogában sértett« — a kitörlés iránti dologjogi keresetével, a petilummal: hogy írják rá vissza a róla érvénytelenül átírt telkecskét, no meg természetesen — az alkatrész szükségkép osztozkodván a telek jogi sorsában (Terv. 494.. 669 §§.) — a telkecskén időközben emelkedett büszke palotát, a dus jövedelmű bérházat is. Tervezetünk alapjáról: hiába hivatkoznám jogszerzésem teljes jóhiszeműségére; hiába lamentálnék óriási beruházásaim miatt — hiába : mert hisz a törlési per keretében, a mennyiben vele a voltaképeni tulajdoni per. a reivindicatio (mint ilyen), egybe, nem kapcsoltalik, a költségmegtérités iránti ellenigény (Terv 670 677. §§) egyáltalán szóba sem kerülhet : a visszairásnak meg keilene történnie Megtörténvén pedig ez a visszairás, az eszes avagy megeszelt •törlési per pernyertes felperesének* mi sem volna elsőbb, sürgősebb dolga, mint: a visszaírt ingatlanon — telekkönyvi uton ismét túladni. Nunc venio ad fortissimum. Ez az uj jog szerző megindítván ellenem — most már az igazi tulajdoni pert, a reivindicatiót (mint ilyent), a petilummal: adjam ki neki immár de faclo is az ingatlant, meg (természetesen) időközbeni hatalmas növedékél. Tervezetünk alapjáról: marasztaltatásom erre is elkerülhetetlenül pure et simple bekövetkeznék teljesen hiába lamentálnék ebben a perben is óriási beruházásaim miatt, mert hisz a köllségmegtérités iránti ellenigénv Tervezetünk szerint (a mint ez 669 —677. § ainak már egyszerű egybevetéséből is nyilván kitűnik) — különben elég helytelenül más irányban is — nem (miként az uj német ptk. 9:9" Sj-ának 2. bekezdése szerinti u. n. actio in rein seripta, vagvis • nem a dolog »míndenkori< tulajdonosa, hanem csakis a •beruházáskorú tulajdonos ellen adott viszontkövetelés (tehát jelesül ingatlanokra nézve: nem oly legális dologi teher, a melybe az uj jogszerző, ha a telekkönyv nem beszél is róla, mégis succedál i. s igy a Tervezet 1161. § áhan idevágólag provideáll visszatartási jog, mint a mely a másik fél ellen* lejárt ellenkövetelést tételez fel, mitsem segítene, segíthetne rajiam. Kérdés: mi maradna tehát óriási beruházásaim miatt számomra — Terveze tünk alapjáról — jogorvoslatul ? Azt lehetne gondolni talán