Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 12. szám - Gyümölcs és annak szerzése a Tervezetben. Tervezet 499., 616-618. §§ [2. r.]

6 MAGÁNJOGI KOD1F1KÁCZIÚNK. jogyügyletnél csak akkor van szerepe, ha a törvény ezt kimondja, az akaratnak is csak akkor, ha a jogügyletben fixirozódott. Ezt szabályként a német ptk. első Tervezetének 102. tj-a kifejezetten kimondta, a német plkben is hallgatólag benne van s Tervezetünk 988. §-ából is következik. De még ezen enjhe formájában is elvitatható az indok befolyása. Ha valakinek ajándékot adok. mert életemet mentette meg, lehetséges, hogy nem a mentőnek adom, kétségtelen, hogy a személyben tévedtem ; ha nem mentette meg senki az életemet s valakit ez indokhói megajándékozok, tévedésem jelzésére legközelebb fekvő kifejezés az indokokbani tévedés. Azt kell azonban vizsgálni, vájjon lehetséges-e ilyen tévedés'.' Alig képzelhető ilyen eset, mindazáltal az elfogadott kifejezés könynyen érthető" és elfogadott lévén, más construkczió keresése a vdágosság rovására esnék. A ki lovát el akarja idegeníteni, annak az elidegenítés módjai közt való választás közben akaratának elhatározására befolyást gyakorló indokok subjective nem közönyösek, sőt objectiv hatása is annyiban van, a mennyiben az általa választott elidegenítési mód, az elidegenítési czélt megerősíti. Ha lovától szabadulni kiván valaki, ugy azt el is hagyhatja, ezen cselekvése azonban az ő szándéka iránt kétséget fog hagyni. Ha azonban elajándékozza, vagy különösen ha megfelelő áron eladja, akkor az ő elidegenítési czélja tekintetéhen nem lesz bennünk további kétség. Vagyis czéljának nyilvánítása kétséget hagyhat fenn czélja tekintetében, ezért keressük a czélnak a megerősítését s ezt egyszer a czél mellett elért czél, máskor ezen czél indokában véljük feltalálni, de az önczél magyarázatát csak kevesen fogadják el Pedig gyakran az önczél is ép oly eredményre vezet, illetve nem vezet, mint a mellékczélnak, vagy egyidejű czélnak nevezhető czélok nyújtotta magyarázat, nem is szólva az indoknak soha ki nem kutatható voltáról. A causalitas. Minden jogügyletnek van czélja azaz causa-\& s ez minden jogügyletben kifejezést is nyer. De a jogügyletekben a feleknek más-más czéljai lehetvén, az egyik fél kifejezett czélja a másik fél kifejezett czéljának eszközéül szolgál. Ilyen esetben a czélok fedezvén egymást, a jogügylet magyarázata s megértése könnyű. Olyankor azonban, mikor az ügyletkötő felek külön czéljai kifejezést nem nyernek, s igy az egyik fél szempontjából jelentkező czélról nem tuhatjuk, vájjon a másik eszköze e, a jogügylet magyarázata meg van nehezítve. Azok az ügyletek, melyekben kifejezést nyer az, hogy az egyik fél czélja, a másik fél czéljának egyúttal eszköze, a közönségesen causalis-nak nevezett, azok pedig, melyeknél ez kifejezést nem nyer, az abstract jogügyletek. Ezzel a definiczióval ellentétbe helyezkedünk az uralkodó doctrinával, mely szerint a causalis ügylet lényege az ügylet jogalapját képező materialis czél megvalósítása. Az abstract jogügylet pedig az, melynek érvénye ily jogalaptól, illetve ennek érvénvétől független, s alapja (jogczime) az abstract akarat; vagy legalább nem lép előtérbe ily önálló jogalap, hanem azt egy bizonvos forma pótolja.6) Az elfogadott doktrína materialis czél kifejezését vizsgálat alá vévén, a causalis ügylet czéllal biró, az abstrackt czélnélküli ügylet volna, a mi tekintve azt, hogy e definiczio szerint is az akarat képezi ennek alapját, lehetetlen, mert czél nélkül akarat sem lehetséges. A kötelezés alapját vizsgálva, a causalis ügyiéinél a czélt, az abstract ügyletnél a határozott alakban jelentkező akaratot kell ilyennek tekinteni. Itt a másik tévedés, mert nem csak az abstract, hanem a causalis ügyleteknél is követelhető egy bizonyos alakban való nyilatkozás pl. a közjegyzői okirat. A kötelezettséghez mindig kell akaratnyilvánítás, de mig az egyik esetben az akaratnyilvánításnak több formája van meghatározva, addig a másikban csak egy. Mert az akaratnyilvánítás formája akkor is meg van határozva, mikor azt szoktuk mondani, hogy nincs, mert mindenesetre olyannak kell lennie, melyet más megért. Ezen legalsó foktól fölfelé azután egészen a közokirati nyilvánításig számos fokozat van, melyekbe a jogügyletek sorozhatok, s melyeknek igy több vagy kevesebb alakszerűség szerint kell létrejönniük. A czél és akaratnyilvánítás ezen indokolatlan használatába csak ugy hozhatunk egy kis világosságot, ha szem előtt tartjuk, ») Zlinszky —Reiner Magyar magánjog 181. I. Általános az a vélemény, hogy van causa nélküli jogügylet s hogy ilyen a váltó, a fogadás stb. pedig mennyire téves e felfogás, azt lent fogjuk látni. hogy a jogügylet, mely élők közt köttetik, az ügvletkötő felek részéről más-más czélt szolgál s hogy e czélok kifejezést nyervén az ügyletben,az eszközczél-nak nevezhető czélt megerősítik; pl. X. tulajdonba adja lovát Y.-nak 200 kor.-ért. Y. czélja a ló megszerzése, X-é annak eladása, X.-nek ezenfelül 200 kor. megszerzése s igy a konkrét esetben a ló átadása eszközczél X., czél Y. szempontjából; de egyúttal a 200 kor. megszerzése eszközczélja Y.-nak és czélja X.-nek. Kzen visszterhesnek nevezett ügyletnél a visszteher átadása ugyanígy történik, mint az első szolgáltatásé s világos, hogv hatályukban azonosak.7) Ezen eszközczélt még jobban megvilágítja a következő példa: Egy képtárban, a hol nincs őr, a katalógusok az asztalra vannak téve s egy perselyen ez a felírás látható: ki egy katalógust elvesz, legyen szives 20 fill.-t a perselybe dobni/) Világos itt a czél mindkét fél részéről, valamint az eszköz, de ha automata van felállítva, ugy még könnyebben érthető a czél és eszköz is. E példa csak a visszterhes ügylet szempontjából oldja meg e kérdést, pedig az ingyenes ügyletek is magyarázatot követelnek. Ha X. ajándékba adja a lovat Y.-nak, ugy az esz közczél egy cselekményben fog egyesülni: az átadásban; s épen azért az átadás ténye kell, hogy kiegészítést nyerjen az előbb, vagy egyidejűleg keletkezett ajándékozási akarat kijelentésével. E kijelentés az eszközczélt épen ugy helyettesíti, mintha a fenti példában a vételár kifizetésére csak ígéretet tesz a vevő, mely esetben az ígéret pótolja a vételár átadását. Az ember okot és illetve czélt kereső eszét tehát a lónak 200. kor.-ért való eladása kielégíti, mert mindkét ügyletkötő fél czélját tisztázza; de az ügylet, mely szerint X. tulajdonába adja lovát Y.-nak, a nélkül, hogy az okát jelezné, nem fogja kielégíteni ez elhatározás oka után kutató emberi észt s azért az ügylettel szemben bizalmatlanság keletkeznék bennünk. Ennek a bizalmatlanságnak megszüntetésére, tehát oly esetben, mikor a felek az okot. illetve mindkét fél czélját felfedezni nem akarják, más eszközt keresnek s az az alakszerűség, mely az akarat iránti kétséget van hivatva megszüntetni. Ha okát keressük annak, hogy miért nem nyer az ügyletben az eszközczél vagy az általános terminológia szerint a causa kifejezést, ugy ezt a czélszerüségben találjuk fel. A forgalom gyorsaságának követelménye érdemel itt első sorban megfigyelést, mely az abstract ügyletek keletkezésének fő oka. Dr. Ágoston Péter, nagyváradi jogakadémiai tanár. Gyümölcs és annak szerzése a Tervezetben. Tervezet 499 , 616—618. §§. Ezek közé tartozik továbbá az Indokolás határozott kijelentése daczára olyan használati jog is. melv a Tervezet 779. §. 2 pontjának felel meg. A Tervezet ugyanis tévesen zárja ki az ilyen használót a 617. § ból, mert téves az az indok, hogy csak a 779. §. 1. pontja s nem a 2. pont alapján is tarthatja valaki a dolgot birtokban. A 779. 2. pontja szerint jogosultnak is van a dologra egyes vonatkozásokban való birtoka Az ő birtoka is csak részbirtok, ép ugv mint az 1. pont szerint jogosulté.1) A Tervezet 783. § a, báVha a 2. pontra vonatkozólag kihagyja a 732. íj-t, mégis meghagyja a 726— 7.'>.'i. foknak megfelelő alkalmazását, vagyis birtokvédelmet ad a 2. pont szerint jogosultnak is. A tulajdonost és a korlátolt dologi joggal bírókat sorrendben megelőzik a jóhiszemű birtokosok. Ezek sorából már nem csak az Indokolás, hanem a Tervezet is kizárja2) a 810. íj. szerint való jóhiszemű zálogosokat, holott azokat ide kell so;) Exner: Tradition 7. lap azt mondja, hogy ez két dologi szerződés, melyek egymástól függetlenek s esak annyiban mondhatók egymástól függőknek, a mennyiben egy kétoldalú kötelem teljesítési acfüsai 8) Exner: id. m. 16. lapon van e példa. ') Schwarz egyetemi előadások (Besnyö-féle) jegyzetei 76 8 Az osztrák polg. tkv. szempentjábót másként Krainz id. m. §. 93. 2) Megszerzi az is, a ki a dolgot mint sajátját vagy a ki haszonélvezet vagy használat tárgyakéul birtokában tartja [617. § 2 mondat) Ezzel nem azt akarja a Tervezet kifejezni, hogv az illető nem valóságos tulajdonos vagy haszonélvező, mert akkor a valóságos tulajdonost haszonélvezőt mint jóhiszemű birtokost, ki másnak korlátol! dolo"i jogáról nem tudott, a gyümölcsszerzésból kizárná. Ez pedig nem lehetne a törvény szándéka (Motive ad 899. §.). A valóságos jogosultat és a ió hiszemüt egyaránt fedi a fenti kifejezés (u. m. a német „Eigenbesitzer" szava). Csak az ezen mondattól az összetartozóság látszatának rovására külön szedett 2-ik bekezdésbe lép bele a constructiöba a ióhiszem kérdése.