Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 12. szám - Gyümölcs és annak szerzése a Tervezetben. Tervezet 499., 616-618. §§ [2. r.]

MAGÁNJOGI KODIF1KÁCZ1ÓNK. 7 rolni. (Nem említem itt a jóhiszemű kötelmi jogosultat — haszonbérlő — kinek jogállásáról e kérdésben a 618. §. szól. Bár lehet oly jóhiszemű haszonbérlőt is képzelni, ki a 618. §. alá sem esik. pl. ki tényleges engedély nélkül valamely félreértés folytán abban a hitben él, hogy ő haszonbérlő.) Ha a 617. §. első mondatában jelölt jogosítottak közé fogalmilag oda tartozik s oda soroztuk a nevezett zálogost is, akkor pari ratione a jóhiszemű korlátolt dologi joggal birók közül sem lehet őt kihagyni. A jóhiszemű birtokos védelme külömben is nem az ő jogczimének védelme. Elv : minden jóhiszemű gyümölcsszedésre jogosított birtokost a gyümölcsszedési jog védelmében részesíteni. Meg volt a jóhiszemű zálogosnak ez a joga a római jogban is (Petrazvcki: Die Fruchtvertheilung 109. oldal), és meg van a német tv. 955. §-ában is. A jóhiszemű birtokos jogállásáról alább még szólni fogunk. 4. A dogmatika szempontjából helyes hogy mindezen fentebb jelzett jogosultak a separatiókor s nem már előbb, mint a régi német jogban,3) vagy mint a haszonélvező a franczia jogban (585. §. szerint a gyümölcsök már az ágon az övéi4) szereznek tulajdont s helyes, hogy viszont nem később, nem külön perceptióval, szerzik meg a tulajdont. Az osztrák ptkv szerint is ez a szabály; és ez tudtommal a mi a gyakorlatunk is.r>) A corpus iuris Hung. 1779 iki kiadásához fűzött (külön kiadásban már előbb 1700. előtt megjelent) >Cynosura Jurisperitorum," a domínium czim alatt 18 pontban sorolja fel, mikép lehet tulajdont szerezni, de a separatiot nem említi, csak a perceptiot, mi azt mutatja, hogy a római jog tanulmányozása nem tartozott jogászaink erényei közé. Régebbi jogászaink ugy látszik alig tettek külömbséget separatio és perceptio közt6); Kelemen7) (id. m 388. §.) csak a jóhiszemű birtokosról emliti, hogy »illico per actum perceptionis ita suos facit> Frank (id m. 137. §.) ellenben egymás mellett emliti a két momentumot »Aki pedig más jószágát használja, az a termés vagy tenyészet urává csak elválás vagy beszedés által lehet; dominus fit per separationem vei perceptionem fructuum.^ Hogy a tula jdonosnak a technikus értelemben vett perceptióra régi jogunk szerint sem volt szüksége (nem ugy mint a szász törvény és a ba jor javaslat, melyekre a Motive e részben hivatkozik): fennebb már Kelement idéztük. A Tervezet szerint perceptióra már csak a birtokban nem levő kötelmi jogosult szorul. Nem is helyes a kettős caesurat általában fentartani. Kettős caesura mellett a római jogban (D. 7. 12. ^. 5.) az az eset állhatott elő. hogy a gyümölcs elválás által először a tulajdonosé (vagy jóhiszemű birtokosé) s aztán a haszonélvező később bekövetkezett egyoldalú cselekménye, a perceptio által lett csak a haszonélvezőé. Birtokban levő jogosulttól pedig — mint az Indokolás is megjegyzi — felesleges ujabb birtokba vételt, perceptiot, kívánni. Separatio több védelmet is nvujt mint a perceptio, mert a jogosult már a separatio ténye folytán tulajdoni keresettel élhet (Indokolás 288. old. Motive ad 900. §.). Viszont, hogy separatio előtt nincs tulajdon (kivéve a tulajdonoséti, ez összefügg azzal, hogy a Tervezet 494. §. szerint a telek és alkotó részei nem lehetnek külön tulajdon tárgyai.8) De a jogtétel merev keresztülvitelétől tartózkodni kell. A függő gyümölcsben okozott kártétel esetén a kártérítési 3) Az „Arbeitsprincip" alapján Holtzendorff id. h. pl. mihelyt a föld be van boronálva, a kert be van vetve stb. Wer siiht, der miiht : Petraíycki Fruchtv. 232. old. 4) Máskép a jóhiszemű birtokos a code civil 559 §-a szerint. 5> A Magyar jogi Lex. id szónál a dologi használati joggal biroknál beszedést kiván. Támogatva azonban ez állítás nincsen. "j A római jogi források sem használták a perceptiot mindig miiértelemben. Pl. Dig. 22. I. 25. §.1. bonac fidei possessorin „percipiendis fructibus". És ismerték a perccptiónak fokozatait is. D. 6. 1. 78. Perceptionem fruetus accipere debemus, non si perfecli, collecli sed etiam coepti ita percipi íSchev id. m. 4G. oldal. Petrazvcki, die Fruchtv. 108. old.) ") Eme mondásának : Hungari nunquam erant exleges, pár évvel azelőtt nagyon közkeletűnek kellett volna lennie. s) A 494. §. szövegezése magyartalan. A §. nemcsak külön a tulajdon és külön a dolgot terhelő jogot akarja az alkotó részre kizárni, hanem a külön tulajdont is. Egyébként sem a német tv. általánosságban tett de csak a dologi jogok körére értett kijelentése (93. §.), sem a Tervezet szűkebb körre vont 494 §-ának kijelentése nem áll. Lehet terményekre, mint a telek alkotó részeire (pa'rs fundi> a német jogszerint zálogot szerezni (Cosack id. m. § 41. 3. a.) és külön birtokot nyerni íu. az. § 85. III. 6.). Az optkv. 457. §.' szerint (Zsögöd I)j. jegy. 211. o.) és végrehajtási törvényünk és gyakorlatunk szerint (Márkus m. 109 ) ugyan függő terményekre csak mint jövendő dolgokra lehet zálogot szerezni, de egy gyümölcsfára a Tervezet alapján már lehetne a 779. §. '2. pontja értelmében használati, tehát dologi jogot szerezni. keresetet bizonyára mindnyájan a gyümölcsszedésre jogosítottnak, nem pedig magának az állagtulajdonosnak fogjuk megadni.") A separatio nem jogügylet; gyermek és őrült is szerezhet separatio által tulajdont. A separatio nem ellentéte a percep Hónak, hanem alkatrésze Természetes gyümölcs csak separatio utján keletkezhet. Mig nincs separatio, csak fruetus pendens van. S ha mégis külön kiemeljük, mint tényt, melyhez a gyümölcs tulajdonának a szerzése fűződik, ezzel azt fejezzük ki, hogy perceptióra szükség nincs. Mikor a birtokban nem lévő haszonélvezőtől és usuariustól sem kívánunk perceptiot, ez emancipatio az alól az elv alól, hogy tulajdont csak birtok utján lehet szerezni. Egy nagy rés az Ihering birtok-kapuja mellett, melyen a tulajdon kertjébe lehet osonni. Tulajdonkép elegendő volna ott, a hol a gyümölcs tulajdona a separatiókor szereztetik, a separatiot, mint magától értetődőt, nem is említeni. S csak a perceptiot emelni ki ott, a hol a törvény perceptiot kiván. A 618. szerint jogosult perceptiójára nézve az Indokolás (291. old.) a Tervezet 508. S-ára, vagyis a traditionális birtokszerzésre utal. Ez mint általános utalás, téves. Nem szükséges ugyanis, hogy az eddigi birtokos ruházta légyen át (Tervezet 508. §-a) a birtokot. A jogosulatlan haszonbérbeadó lehet, hogy birtokban se volt s a bérlő mégis birtokba veszi a gyümölcsöket. Az ilyen birtokba vétel tehát nem az 508., hanem az 505. §. alá eső occupationális birtokszerzés.101 A Tervezet is nem "birtokba adáskor*, hanem »birtokba vételkor« kifejezést használ. S az ilyen szerzés nem is derivativ, hanem, mint a jóhiszemű birtokos gyümölcsszerzése s a Tervezet 629. §-a szerinti szerzés is általában, eredeti. Mint fennebb megjegyeztük, a tulajdonos és a korlátolt dologi joguak a tenyésző dolog birtoka nélkül is megszerzik a gyümölcsök tulajdonát. A német tv. 955. §. 3. bek. szerint a birtokból kiesett, de birtokát egy év alatt kereset nélkül vagy egy év alatt indított keresettel visszaszerzett jóhiszemű birtokos sem veszti el a birtokhiány idejére a 955. §-ban irt (gyümölcsszerzési) jogokat. Hasonló intézkedésre a magyar törvényben is szükség volna. Mert a jóhiszemű saját nevében birtokló (possessor ad usucapionem) még csak támaszkodhatnék a Tervezet 638. §-ára s ez alapon követelhetné a gyümölcsök tulajdonát. A többi jóhiszemüekről azonban, kik birtokukból kiestek, a Tervezet nem gondoskodott. 5. Legfontosabb szabálya a 617. §-nak a jóhiszemű birtokosra vonatkozó intézkedés. E §-nál mondja ki a Tervezet, hogy a jóhiszemű birtokos a gyümölcsök tulajdonosává válhat. Maga a jelzett tétel nem uj jog a magyar jogban (Hk. II. 71. §. 9. in fine és 6.). Uj ellenben magánjogunkban a 629. szabálya, mert hasonló védelemre a jóhiszemű csak a kereskedelmi törvény körében s azelőtt az optkv (367. -j.) hatálya idején talált. A 629. §. a római jog nálunk is elfogadott »nemo plus juris« elvével szemben a germán11) eredetű »Hand wahre Hand<> elveinek magánjogunkba való bevonulását jelenti. Az Indokolás — a Slotive bői fordított — szavai szerint ugyan a Tervezet »az egész dolog tekintetében a tulajdonelvét szigorúan követi, a terményekre nézve azonban a birtokos részére azt12) az állást engedi, a melyet a franczia jog az ingó dolgokra nézve általában azzal a mondattal fejez ki: possession vaut titre.« Csakhogy sem a Motive-nél, sem a Tervezetnél nem szabad a fenti kijelentést szó szerint venni, mert semmi kétség, hogy a Tervezet az egész dolog tekintetében is áttörte a tulajdon elvét (értve az alatt a >nemo plus juris«-t). A római jog a jóhiszemű birtokos gyümölcsszerzési jogára vonatkozó jogi helyzetet jellemzően13) a D. 41. 1. 40. helyén 3) Bahr. Gegenentwurf § 891. •") Az egyoldalii birtokbavétel a német tv. 854. §. szerint nem is okvetlenül jogügylet, mert akaratnyilvánítás nem feltétlenül szükséges a birtokszerzéshe/. (Cosack id m. § 18(!.). Az egyoldalú cselekmény teljesen hiányozhat. A Tervezet 505. s-a ellenben feltétlenül egyoldalú cselekményt kiván. ") Schey id. m -'0. old. 2. jegyzetben foglalt idézete szerint a Hand muss Hand wahren (optkv 3ii7. jj.lelve elóbb mint Judenrecht volt ismeretes. A 367. §. eredetét történetileg szemlélve az nem is az egyéni jóhiszeműség védelmét czélozta, hanem a tulajdon átszállásának a biztonságát és könnyüségét (Handel und Wandel). ») A Motive szerint is csak áhnbehe Stellung. Mert a Code civil egyébként szintén germán eredetű 2-J79. §-ában az ren fait de meubles la possession vaut titre," a mellett, hogy a ..Hand wahre Hand" elvét követi, még azt is jelenti, hogy kötelmi causa sem kell Még a hasonlóság is tehát alig van meg. W) Petrazvcki: die Fruchtvertheilung 165., 197. és 203 old. Az Ind által a Motive nyomán akként idézett tétel, hogy bonae fidei possessor fruetus facit suos. nem fejezi ki az egész intézmény mibenállását.