Közigazgatási szemle, 1914 (1. évfolyam, 1. szám)

1914 / 1. szám - A járások területi beosztása

Huny ár Algernon. mezőgazdasági bizottság. De tovább lehet menni és fel lehetne vetni a kérdést, hogy a járás mai szervezete mellett is jól van-e járásokra kiszabva az ország teste, a maga jó helyén van-e minden járási székhely, s minden község abba a járásba való-e, a melyhez ma tényleg tartozik ? A járások mai beosztása kétségkívül történelmi eredetű s ezt a beosztást az idők folyamán csak csekély eltolódások változtatták meg. Kérdés azonban, hogy az a beosztás, mely néhol sok évszázaddal ezelőtt igen gyakran, sőt a legtöbb esetben egyes földesuraknak közönséges birtoklási viszonyai alapján keletkezett, tehát olyan okokból, melyek ma jórészt megszűntek, ma már más viszonyok és más szükségletek mellett fenntartandó-e ennek dacára is vagy forgalmi, egészségügyi, kényelmi és rendészeti érdekek esetleg a beosztásnak más rendjét tennék indokolttá. Ha századokkal ezelőtt az volt a parancsoló érdek, hogy kéthárom várúrak latifundiumából vagy egy csomó komposszesszorátusból álljon össze egy-egy járás, a huszadik században már a közönség, a forgalom, a gazdasági szempont érdekei azok, amelyek a járás körülhatárolásában iránytadók lehetnek. A hogyan az új választójogi törvény szükségessé tette a választókerületek új beosztását, lehet, hogy akképpen teszi szükségessé a járási határok új megállapítását az életviszonyok átalakulása, a forgalmi eszközök szaporodása és mindenekelőtt a közönségnek folyton változó érdekei (járásbíróság, telekkönyv, bank, vasúti állomás, adóhivatal stb.). Minden kétségen felül áll, hogy alig akad vármegye, amelyben ilyenforma fájdalmas és régi sebek nem volnának. Valahol új járás keletkezik, vagy község az egyik járásból a másikba átkapcsoltatik, mindig csak ilyen - 52 -