Közigazgatási szemle, 1914 (1. évfolyam, 1. szám)

1914 / 1. szám - A járások területi beosztása

W<r«> A járások területi beosztása. sebek gyógyulnak. Ámde tudjuk, hogy az ilyen átcsatolás, új járások szervezése micsoda nagy és sokszor leküzdhetetlen nehézségekkel találkozik. Egyegy járási székhelynek a másik megfelelőbb helyre való áthelyezését a helyi érdekek összeütközésén kívül sokszor egészen kicsinyes tekintetek, pl. székház kérdése teszi bonyolulttá, olykor éppenséggel lehetetlenné. Ha kétségtelennek tudjuk is, hogy a járások területi beosztásának megváltoztatására igen sok és nyomós okunk volna, mindamellett ezt a kérdést nem csupán a célszerűség és a helyi érdekek szempontjából kell nézni. A járási beosztás felforgatása nagy jogbizonytalanságot teremtene, melynek hosszú tartamú konszolidációra volna szüksége. Csorbát ütne a kontinuitáson, amelyet évszázados intézményeinkben lehetőleg meg kell őriznünk, nem azért, mintha vakon kellene imádni mindent, ami régi vagy tradicionális, hanem pusztán azért, hogy intézményeink eme folytonosságában a közigazgatásban nélkülözhetetlen tekintélyelvnek tartsunk fenn egy bevehetetlen várat. A legnagyobb óvatossággal szabad tehát csak ehhez a kérdéshez nyúlnunk, ami azonban nem jelentheti azt is, hogy mindent úgy kell hagyni a hogyan van, ha rossz is, ha változtatásra szoruló is. Olyan esetekben, amikor egy tűrhetetlen állapot rendezésre szorul, ne nyúljunk mindjárt és első sorban az átcsatolás orvosságához, hanem igyekezzünk az ellentétes érdekek áthidalásával a helyes megoldáshoz jutni. Hogy miképen lehet az ilyen ellentétes érdekeket kiegyenlíteni, arra természetesen általános normákat még csak megközelítőleg sem lehet felállítani. Annyi azonban bizonyos, hogy a - 53 —