Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A karteljavaslat az országgyűlés előtt

48 niszterhez kell fordulnia, hogy a közérdekű per megindítása végett intézkedjék annak megállapítása végett, hogy az inkriminált határozat stb. közjó- vagy közgazdaságellenes-e. Ebben a rendelkezésben minden világos, kivévén a „kell" szót. Mit jelent az, hogy „kell"! Azt-e, hogy a felek valamelyikének indítványára ezt a bíróság köteles megtenni1? Ebben az esetben mindazok a vészes következmények beállanaik. amelyektől a tervezet kritikusai a magánfél kereseti jogával kapcsolatban féltek. Minden pert, amelyet a kartel szerződóstszegő tagjaival szemben majd folyamatba tesz, a legrosszhiszeműbb védekezésekkel lehet majd elhúzni. Mert nem kell mást indítványozni, mint azt, hogy az eljáró bíróság terjessze fel az iratokat a megállapodás turpis voltának megállapítása végett a miniszterhez. A minisztériumban majd pihen az akta némi ideig, onnan eljut a kincstári jogügyi igazgatósághoz, ott is állomásozik majd egy pár hónapig, majd végül eljut a kartelbírósághoz, ahol alkalmasint szintén nem lesz nyomban döntés. Ha viszont úgy értelmezzük ezt a törvényhelyet, hogy csak a bíróság szabad belátásától függ, hogy a kartel turpis voltának kérdésében a kartelbírósághoz forduljon, akkor megtörténhet az, hogy egyrészt a minisztérium — amely nincs a per megindítására kötelezve — az eljáró rendes vagy választott bíróság ezirányú előterjesztését egyszerűen, indokolás nélkül visszautasítja, amikor is az eljárást a törvény értelmében folytatni kell, azaz olyan fórumnak kell majd egy ügyben döntést hozni, amely maga állapította meg önmagáról, hogy szakértelme — nem kielégítő. De megtörténhet az is, hogy a bíróság enunciálja, hogy ő prima vista a kartelbíróság minden további megkérdezése nélkül is megtudja állapítani az előtte fekvő megállapodásról, hogy az sem közjó- sem közgazdaságellenes és ennek folytán kötelezi a karteltagot annak teljesítésére vagy elutasítja keresetével a megállapodás erkölcstelen voltát vitató outsidert. Ez utóbbi nem él jogorvoslattal, hanem mint magánfél a 7. §. 3. bek. értelmében kéri a minisztertől a közérdekű kereset megindítását. A miniszter ennek eleget is tesz és a kartelbíróság megállapítja, hogy a szóbanforgó megállapodás közgazdaságellenes. Mi lesz most már a közben jogerőre emelkedett rendes bírósági ítélettel? Mi lesz a jogegységgel1? Perrendtartásunk alapjait ingatná meg, ha ilyen esetben a rendes bíróság ítéletétől megvonnák a jogerőt. Mert az még elképzelhető volna, hogy ezen az alapon a rendes bíróság ítélete ellen perújításnak volna helye, de hát ezt is külön kifejezésre kellene juttatni a törvényben. Vagy talán a Pp. 563. §-ának 11. pontja alá fogják szubszummálni ezt az esetet? Nem valószínű. Ha viszont a kartelbíróságnak ilyen határozata csak olyasforma jelleggel fog bírni, mint a Bp. 491. és 492. §-ai értelmében a jogegység érdekében használt perorvoslatok folytán hozott határozatok, — azaz nem