Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A karteljavaslat az országgyűlés előtt

47 talmi eszközeit véka alá rejteni. A miniszteri indokolás avval a kijelentéssel vél a pusztán közigazgatási beavatkozás elégtelen voltát bizonyítani — amely közigazgatási beavatkozásra elvégre a végrehajtó hatalomnak eddig is volt joga s módja — hogy pl. vámtarifa és a fuvardíjszabás tételeinek megváltoztatása ártatlanokat: a kartelen kívül állókat is sújtana. Ez az okfejtés sem teljesen meggyőző. Vagy monopóliumhelyzetben van egy vállalkozói egyesülés, vagy uralma alatt tartja teljesen, vagy túlnyomó részben a piacot vagy nem. Előbbi esetben a vele szemben alkalmazott retorzió nem érinti — ilyenek nemlétében — az ártatlan versenytársakat. Utóbbi esetben pedig egyszerűen nincs — kartelről szó. Tisztán csak az áll: az állami beavatkozás körét a javaslat nagymértékben kiterjeszti. A 6. 3. és 4. pontjai szerint a minisztérium közérdekellenesen működő kertelt vám-, adó- és fuvarkedvezményekből, közszállításokből kizárhat, iparrendészetileg megrendszabályozhat, még akkor is, ha különben ezeknek az intézkedéseknek törvényes előfeltételei nem is forognának fenn. Tehát pl. meg lehet vonni a már engedélyezett állami (az 1907:111. tc. szerinti) kedvezményeket bármely iparvállalattól akkor is, ha a vonatkozó miniszteri határozatban előírt — rendszerint igen terhes — feltételeket hiánytalanul teljesíti, csak annak a ténynek alapján, hogy olyan kartelnek tagja, amelynek működése a miniszter véleménye szerint „a közgazdasági érdeket" sérti. III. Az a körülmény, hogy a kartelfórumok kérdése ilyen bonyolult megoldást nyert, a legsúlyosabban abban fogja éreztetni hatását, hogy kartelügyekben egyöntetű és kimerítő bírói gyakorlat kifejlődésére nem igen van kilátás. Pedig erre igen nagy szükség volna a javaslat némely szerkesztési fogyatékossága és különösen fogalommeghatározásainak tág volta miatt. Csak látszólag nyújt ez ellen orvoslást a 12. §. 1. bek-, amely szerint „ a kartelbíróság határozata mind a rendes, mind a választott bíróságot köti". Mert a törvényjavaslat struktúrája olyan, hogy ennek a karteljog egységét fenntartani hivatott, ennek a legfőbb kartelügyi semmitőszékne'c szánt kartelbíróságnak az esetek legnagyobb részében vagy nem lesz alkalma nyilatkozni, vagy ha igen, ez még nagyobb komplikációt fog okozni, mert vagy pusztán elvi jelentőségű, a konkrét eset szempontjából nem jelentős döntést fog majd hozhatni, vagy pedig kénytelenek leszünk ítéletek jogerejéről vallott eddigi felfogásunkat revideálni. A 12. §. 2. bek. szerint u. i. úgy a rendes, mint a választott bíróságnak, amennyiben az előtte folyamatban levő kartelkérdést érintő per elintézése végett azt a kérdést kell eldöntenie, hogy a megállapodás vagy határozat, vagy alakulat működése a közjót vagy a közgazdasági érdeket sérti-e, az eljárást fel kell függesztenie és a m. kir. közgazdasági mi-