Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 2. szám - A karteljavaslat az országgyűlés előtt
44 természete szerint, mint minden magánfél által indított perben, ilyenkor is a rendes bíróság ítélkezik. A rendes bíróság joghatóságát megállapodással sem lehet kizárni. Ha viszont választott bíróság jár el az ügyben, úgy ennek a határozatát a kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak is ki kell kézbesíteni. Utóbbi azután a közgazdasági miniszter utasítására érvénytelenítési pert tehet folyamatba az ítélettel szemben a Pp. 784. §-ában említett okok és amiatt, hogy az ítélet a karteltörvény valamely rendelkezését sérti. A választott bíróság ítéletét a kincstári jogügyi igazgatósághoz történt kézbesítést követő 15 nap eltelte előtt végrehajtani nem lehet és ugyancsak felfüggesztendő a végrehajtás természetesen akkor is, ha az előbb említett érvénytelenítési pert megindítják. A 14. ós 15. ^-ok fenntartják a kartelbíróság számára a tervezetben megadott, annyit támadott korlátlan bírságolási jogot. A teljesen új 16. — a bizottság által módosított szövege — értelmében a törvény életbeléptekor már fennálló, írásba még nem foglalt kartelmegállapodásokat és határozatokat az életbelépéstől számított harminc napon belül kell írásba foglalni és ugyanazon időponttól számított 45 napon belül kell bemutatni, amennyiben a bemutatási kötelezettség azokra kiterjed. A 18. intézkedik arról az esetről, ha a közgazdasági miniszteri állás nem volna betöltve; ilyenkor a törvényben reája ruházott hatáskör a kereskedelmi miniszterre száll át. Végül a képviselőházi bizottság által beiktatott, a közvéleményben nagy port felvert 17. §. kimondja, hogy „kihágást követ el, aki mással összebeszél vagy együttműködik avégett, hogy a piac felett uralkodó helyzetük kihasználásával a vásárra vitt mezőgazdasági cikk megfelelő piaci árának kialakulását a vételtől tartózkodás útján vagy más módon a termelők hátrányára mesterségesen befolyásolják". E kihágás miatti eljárás a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. II. Ha az első tervezetről ugyanezen helyen a Jogászegylet vitájával kapcsolatban néhány hónapja azt írhattuk, hogy az nélkülözi az egységes gazdaság- ós jogpolitikai elgondolást, akkor a javaslatról meg kell álapítani, hogy az ebből a szempontból nem sikerültebb elődjénél. Nem világlik belőle, hogy mi is tulajdonképen a mi gazdaságpolitikánk iránya: a liberális-kapitalisztikus termelési rendhez való ragaszkodás-e, vagy pedig továbbhaladás az államszocializmus felé. Nem tűnik ki az sem, hogy miért is van szükség karteltörvényre, hogy mi is az elérni kívánt célja a törvényelőkészítőknek. Azt érzik-e, hogy jogbizonytalanság van-e a kartelek jogviszonyai körül, hogy az eddigi megállapodások nem szabatosak és nem elég kknerítőak-e és hogy ezért az egész matériának egy új, a felek esetleges feledékenységét, meg-