Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A karteljavaslat az országgyűlés előtt

43 megnövekedett a kormány befolyása. Amíg a tervezet szerint az elnökön és alelnökön kívül a 26 tag közül csak 6 függött kormánykinevezéstől, addig az új bizottság, — amely az el­nökön és helyettes elnökön kívül csupán 9 tagból áll — vala­mennyi tagját az összminiszterium, a bizottság elnökét és helyettes elnökét pedig az államfő nevezi ki. Érvényes hatá­rozathoz 5 tag jelenléte szükséges; olyan tag, aki valami­lyen ügyben érdekelt, ez ügyben nem járhat el. Ha ilyenkor az a termelési ág, amelyet a tárgyalás alatt áll© ügy érint, képviselet nélkül maradna, a bizottság elnöke egy ad hoc be­hívandó póttaggal láttatja el az illető termelési ág kép­viseletét. A kartelvisszaélések elleni küzdelem tekintetében leg­fontosabb módosítás az, hogy a tervezetben kialakított ma­íiánjogi keresetet a javaslat mellőzi. A kartel ellen csakis a közgazdasági miniszter léphet fel, és pedig három irányban: a) megkísérelhet esetleg kartelvisszaéléseket, az érdekeltek­kel folytatott egyeztető tárgyalás útján, békésen kiküszö­bölni; b) igénybevehet közigazgatási jellegű retorziókat, így megvonhat adó-, vám- és tarifakedvezményeket, kizárhat köz­szállításokból, javaslatot tehet az összminiszteriumnak egyes vámtételek leszállítása végett, stb. és végül c) a kartelbíró­sághoz úgynevezett közérdekű keresetet nyújthat be, a köz­gazdaság vagy közjó érdekét veszélyeztető kartelalakulat fel­oszlatása, az ilyen alakulatot létrehozó megállapodás végre­hajtásától való, illetőleg az ilyen megállapodásból eredő te­vékenységtől való eltiltás iránt. A közérdekű kereset meg­indításának elrendelését a közgazdasági miniszternél bár­mely hatóság vagy magánfél kérheti. A kartelbíróság, ellentétben az eredeti elgondolással, nem a tábla, hanem a Kúria kebelében szerveztetik meg és ennek megfelelően határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság a Kúria másodelnöke vagy egyik tanácselnöke el­nöklete alatt ötös tanácsban ítélkezik, tagjai közül kettő laikus ülnök, akiket esetről-esetre az eljáró tanács elnöke je­löl ki az igazságügyminiszter által összeállított lajstromból. Az eljárás, amennyiben a karteltörvény kifejezetten mást nem rendel, a Pp. szerint folyik le. A magyar kir. állam­kincstárt azonban a kereset elutasítása esetében sem lehet perköltségben marasztalni. A kartelbíróság, amint ezt már a tervezet megállapította, ideiglenes intézkedéseket is tehet. Annálfogva, hogy a magánfél speciális kartelkeresettel nem léphet fel a kartelbíróság előtt, szükségesnek mutatko­zott annak szabályozása, hogy a rendes és különösen a vá­lasztott bíróságok mennyiben járhatnak el kartelügyekben. Ellentétben a tervezettel, amely szerint kartelmegállapodás érvénytelenítése iránti perek a kartelbíróság hatáskörébe es­nek minden esetben és csupán egyéb, a karteljogviszonyból eredő perekben járhat el rendes bíróság most már a dolog

Next

/
Oldalképek
Tartalom