Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]

31 A fellebbviteli bíróságnál szünetelőbe ment perben az elsőfokú ítélet abban az időpontban válik jogerőssé, amikor a fellebbviteli bíróság a szünetelési határidő lejártát megállapítva, az iratokat az első bírósághoz visszaküldi. (Közigazgatási Bíróság 4326/1929. P. szám.) Az iratok adataiból merített tényállás szerint panaszost mint felperest a kir. törvényszék . . . . szám alatt hozott ítéletével keresetével elutasí' totta s a perköltségek megfizetésére kötelezte. A beadott fellebbezés folytán a pert a budapesti kir. ítélőtábla tárgyalta, majd 1921. március 18-án szünetelésbe helyezte s a szünetelési határidő lejárta után (1924. március 19.) a kir. törvényszékhez, érdemi határozat nélkül visszaküldte. A pert panaszos 1667 vasúti kocsirakomány tűzifának kocsirakományonként 500 koronás vételárban való átadására indította. A kir. pénzügyi hatóságok az illetékezés alapját, illetőleg a perértéket, a fentebbi számadatok alapul vétele mellett, 833.500 koronában, illetőleg az 1918. szeptember havára megállapított (2.60) aranykorona átszámítási kulcs alkalmazásával 320.580 koronában állapították meg. A panasziratban előadott védekezés arra irányul, hogy: 1. Panaszossal szemben illeték egyáltalán nem szabható ki, mert jogerős ítélet nem keletkezett, mivel az első bíróság ítélete, az az ellen beadott fellebbezés folytán jogerőre nem emelkedett, a per pedig felsőbíróság ítélete nélkül megszűnt. 2. Hogy az átértékelésnek nem az elsőbírósági ítélet hozatala időpontjának (1918. szeptember), hanem a per megszűnte időpontjának (1924. március) idejére megállapított átértékelési kulcs alapul vételével kell történnie. A kir. Közigazgatási Bíróság panaszosnak első védekezését alaposnak nem találta. Mert az 1920:XXIV. t.-c. 34. §. 5. bekezdésében foglaltak szerint, az elsőfokú bíróság ítélete jogerősnek tekintendő és az illetékezés alapjául szolgál, ha a fellebbviteli eljárás bármely okból megszűnt. Helytálló azonban panaszos védekezésének második pontja. Ugyanis: az elsőbírósági ítéletnek fellebbvitellel történt megtámadása következtében nincs joghatályossága. Annak helyébe a felsőbíróság ítélete vagy egyéb oly intézkedése lép, amely a pert a fellebbviteli eljárásban véglegesen befejezettnek minősíti. Erre az általános érvényű jogelvre tekintettel az 1920:XXIV. t.-c. 34. 5. bekezdésében említett s az elsőbíróság ítéletét jogerővel felruházó intézkedés folytán, a fellebbvitellel megtámadott, de a fellebbviteli bíróságnál szünetelőbe helyezett perekben keletkezett alsófokú ítéletek csak abban az időpontban tekinthetők jogerőseknek, amikor a fellebbviteli bíróság a szünetelési határidő lejártát megállapítva, az iratokat az elsőbírósághoz visszaküldi.