Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]

32 Minthogy a fennforgó esetben a kir. törvényszék értesítése szerint a szünetelési határidő 1924. március 19-én járt le és így a per ezen a napon szűnt meg, a kincstárnak az illetékhez való joga is ezen a napon nyílt meg. Ennekfolytán az illeték alapja a 4600/1924. szánni rendelet 1. §. 6—8. pontjaiban foglaltak szerint is ebben az időpontban fennálló érték szerint állapítandó meg. Amennyiben pedig az 1918. április havában benyújtott kereset szerinti perérték 833.500 koronáf tett ki s így az 1924. március havára érvényes átszámítási kulcs (13.000) alkalmazása mellett a perérték 642 aranykoronában jelentkezik, ennek alapulvételével az illeték 19.20 ar. korona (22.27 P.) Ha az ajándékozási okirat az alapítvány célját nem jelölte meg, hanem harmadik személyre bízta az alapítvány kezelésének és felhasználásának meghatározását, a vagyonátruházási illeték alól való mentesség nem forog fenn. (Közigazgatási Bíróség 7439/1930. P. szám.) A megtámadott kiszabás alapjául szolgált ügylettel K. J. p.-i lakos meg nem határozott célú „K. L. alapítvány" létesítésére a panaszosnak ajándékozta a szerződésben tüzetesen megjelölt s 6000 P értékű ingatlant és kikötött a maga részére havi 50 P járadékot a panaszossal szemben. A járadék értéke az ajándékozó 70 éves korára tekintettel, 3600 P. A panaszos az ügylet illetékmentességét vitatja az 1920:XXXIV- t.-c. 6. §. 5. pontja alapján, érvelése azonban nem helytálló. Az idézett jogszabály szerint ugyanis a „hazai tudományos, közoktatási és közjótékonysági célokra rendelt hagyományok, ajándékok és alapítványok" mentesek az öröklési és ajándékozási illeték alól. Ezek közé tartoznak kétségkívül azok a hagyományok, stb., amelyek közoktatási célt szolgáló intézmények tulajdonába és előre meghatározott olyan rendeltetéssel jutnak, amely az idézett törvényes meghatározások valamelyikének megfelel. Az itt kérdésben forgó ajándékot, bár alapítványra, de nem ilyen meghatározással kapta a panaszos, mert az ajándékozási okirat az alapítvány célját nem jelölte meg, hanem harmadik személyre (a ref. püspökre) bízta az alapítvány kezelésének és felhasználásának meghatározását. Ezéri az ügylet illetékmentességének törvényes feltételei nincsenek meg.