Közgazdaság és pénzügy, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1. szám - Nemzetközi kartellek és szervezetek jelentősége
3 lési költségeknek általános kiegyenlítődését, som pedig az árniveau annyira óhajtott lecsökkentését, , A legszembetűnőbbek a nemzetközi gazdasági egyesülések előnyei a termelés szempontjából. A munkának vállalatok és országok szerint való megosztása, a termelés észszerűvé tétele, kölcsönös tapasztalatok kicserélése, féltve őrzött ipari titkok közlése belterjesebbé és olcsóbbá, teszik a termelést. Hogy a megolcsóbbodott termelésnek közgazdasági vagy inkább magángazdasági hatása van-e, attól függ, hogy az olcsóbbodásnak ki látja hasznát. Ha a termelés rnegolesóbbodása az eladási árak leszállítását eredményezi, akkor ez a belföldi fogyasztónak is előnye. Ha ellenben a kartelláit ipar a magas védvám folytán, vagy egyedárusági helyzete révén a termelés olcsóbbodását nem az árak mérséklésére, hanem saját nyereségének növelésére használja fel, akkor a haszon ugyan megmarad a közgazdaságban, de a fogyasztó helyett a részvényeseknek jut. Azon nem ritka esetekben pedig, amikor a kartellált ipar nyereségeinek nagy része részvényrészesedés vagy hitelnyújtás révén a külföldre megy,, a hazai közgazdaságnak a racionalizálásból vajmi kevés haszna marad. A legáltalánosabb ellenvetés a nemzetközi kartellekkel szemben, hogy dráf/itólar/ fognak hatni a világpiacon. Hiszen minden kartellszerü megállapodásnak magva, hogy olyan árakat tegyen lehetővé, amelyek mellett még a kedvezőtlen feltételek között dolgozó üzem is haszonba jtóvá válik. Ma a helyzet az, hogy a kartellek a belföldön magasabban szabják meg az árakat avégből, hogy az igy elért ártöbbletek fedezetül szolgáljanak az exportáru olcsóbb értékesitésébői] eredő hátrányokért. A termelés nemzetközi szabályozása esetén a dumpingból származó hátrányok ugyan meg fognak szűnni, de fenyeget a veszély, hogy a magas belföldi árak most már normálárak lesznek, hogy a szervezkedésnek ez a módja általános drágulást fog előidézni a világpiacon. A termelők elkeseredett versenyét a piacokért a fogyasztók elkeserítő kihasználása váltaná fel. Nincsen kizárva, hogy egyik-másik kartellszerü alakulatban diktatórikus árpolitika fog érvényesülni, mely ellen csakugyan védelemre lesz szükség. A gazdasági észszorüség mégis ^amellett szól, hogy a kartellek a világpiacon nyújtott, árkedvezményeknek legalább egy részét hatályban tartják. A belföldi kartellek eddig csak egyik-másik ország piacát tartották szem előtt, ezentúl érdekük lesz az egész világpiac helyzetével törődni, tekintetüket az összfogyasztásra irányítani, amely csak az árak fokozatos leszállitásával lesz emelhető. Á világgazdasági élet ter1*