Közgazdaság és pénzügy, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Nemzetközi kartellek és szervezetek jelentősége

4 mészetes vérkeringése fog- gondoskodni arról, Hogy a technikai és üzleti berendezések javulásából eredő ha­szonban a fogyasztó közönség is részesedjék. A nemzetközi kartellek tevékenységébe az államhata­lomnak is nyilik beleszólása. Ez a beleszólás nem volna könnyű, ha a kartellek egyben szabadkereskedelmet jelen­tenének arra az iparra és arra a területre vonatkozólag, amelyre hatályosak. De erről egyelőre nincs szó. A nem­zetközi kartellek dacára az egyes államok üzemei ragasz­kodnak a fennálló vámokhoz, egyfelől, hogy belföldi árai­kat védhessék, másfelől hogy porciójukat a kartellben megtarthassák, mely attól függ, hogy saját belföldi pia­cukon legalább oly védelemben részesülnek, mint a ver­senytárs a magáéban. Ilymódon a kartellált üzemek kénytelenek keresni az államhatalom jóindulatát, ami viszont utóbbinak módot nyújt, hogy az árak megállapí­tásában a fogyasztóközönség érdekében beavatkozzék. Akik kormánybeavatkozástól féltik a gazdasági életet, azok előtt rokonszenves lesz oly megoldás, amely a kar­tellek ellenőrzését a fogyasztóközönség szempontjából pártatlan nemzetközi fórumra bizza, amely a Nemzptek Szövetségének fen hatósága alatt a világgazdasági stabi­lizációnak ezen fontos szerveit felügyelje. A nemzetközi kartell-ellenőrzőhivatal életrehivását meg kell hogy előzze a kartelleknek elismerése és szabá­lyozása az egyes nemzeti törvényhozásokon belül. Mert, ha egyes törvényhozások a nemzetközi kartellekhez való csatlakozást megnehezítik, vagy lehetőséget nyújtanak arra, hogy a belföldi tagok kivonhatják magukat kötele­zettségeik alól, akkor az egész mozgalmat veszélyeztetik. Másfelöl nem hagyhatja figyelmen kivül a törvényhozás azokat a hátrányokat sem, melyeket a szervezett iparágak egyedárusitásából a közre hárulhatnak. A szabályozás feladata volna a kartellek jogi elismerése, bizonyos alaki feltételek teljesítése mellett. A cégjegyzék mintájára a kartellekről nyilvános könyv volna vezetendő, amelybe a lényegesebb megállapodások is bevezettetnének. A kar­tellek feletti ellenőrzését független bíróság gyakorolná, amely mellett a gazdasági élet gyakorlati és elméleti em­bereiből szakértő tanács működne. Ha a tanács vélemé­nye szerint az egyik vagy másik kartell tevékenysége a közgazdaság érdekeibe ütközik, akkor a biróság a kartell feloszlatását elhatározhatja. Ez az utóbbi veszély nem különösképen nagy, mint­hogy a mai nemzetközi kartellek nem azok az offenzív formációk többé, mint régente voltak, melyeknek az volt a rendeltetése, hogy a kínálatot megszorítsák, a versenyt kikapcsolják, az árakat felemeljék és monopóliumokat te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom