Közgazdaság és pénzügy, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - A kereskedők és iparosok levélváltásainak illetékmentessége az 1850. évi nyilt parancs és a Hivatalos Összeállítás előadói tervezete szerint (Folytatás.) 2. [r.]

32 a múlt század végén es e század elején tapasztalt nagyarányú fellendülése nagyrészben a pénzügyi szabályok ilyetén liberális kezelésének is köszönhető. Viszont másfelől az is kétségtelen, hogy a gazdasági élet csak azért nem termelt ki olyan intézményeket, amelyek az illetékszabályoknak a kereskedővilági••' vonatkozó rendelkezéseit kikezdették volna, mivel ezek annak vitális követelményeivel már eleve számoltak. Ha tehát ily körülmények között ma ezt az illetékrendszert a maga egészében át akarjuk venni, illetőleg egyelőre lényegében fönn akarjuk tartani, akkor annak zavartalan továbbmüködését veszélyeztetjük, ha figyelmen kivül hagyjuk egyik olyan lényeges és elvi jelentőségű alkatelemét, mint ami Íven az, hogy a kereskedelmi élet ügyleteinek lebonyolítása a-: egyéb ügyletektől szükségszerűen eltérő, különleges elbírálási igényéi. Ez éppoly helytelen volna, mint ahogy nyilván nincs oly konstruktőr, aki akkor, midőn egy komplikált gépet annak minden hatalmas erőt kifejteni alkalmas szerkezeti alkatrészei vei átvesz, saját ötletességét azzal kívánná kimutatni, hogy könnyedén mellőzi, sőt elzárja a biztonsági szelepet, amely lehetővé teszi, hogy a felgyülemlett, de káros hatású erők maguknak veszélj esetén szabad utat keressenek. Pedig kétségtelen, hogy a biztonsági szelep is „hézag", de bizonyára nem olyan hiány, amelynek pótlásáért a merész tervező dicséretet várhatna. Már pedig a m. kii', pénzügyminiszternek az okirati illetékekre vonatkozó jogszabályok hivatalos összeállításáról szól ) rendélettervezete körülbelül ilyesmit tartalmaz, amidőn a 188. íjában „Kereskedők es iparosok levélváltása" cim alatt a r.égi ílletéki Díjjegyzék .">!>. tételének i. pontjában foglalt kedvezményt úgyszólván teljesen megszünteti. Az ebben a pontban foglalt általános és csák taxatíve felsorolt kivételekkel korlátozott mentességet ugyanis az uj paragrafus 1. bekezdése megszünteti és a leltételes illetékmentességet kivétellé teszi, amennyiben kimondja, hogy az csak akkor áll lenn, ha ezek a levelek nem tartalmaznak mást, mini 1. a kereskedő vagy iparos rendes üzletkörének tárgyaira vonatkozó adásvételi, szállítási vagy vállalkozási jogügyletet; •>. az 1. pontban említett jogügyletre vonatkozó ajánlató/: ;!. az 1. pontban emiitett jogügyletből származó követelés kiegyenlítésére vonatkozó megállapodást ; i. az 1. pontban emiitett jogügyletből származó követelés kiegyenlítésének elismerését. Ha azonban ezeket a kivételeket közelebbről megtekintjük, ugy azt látjuk, hogy végeredményben azok sem biztosítanak valóságos illetékmentességet, mert részben az időköziién életbelépett más jogszabályok következtében tárgytalanok, részbe,] pedig a paragrafus további bekezdésében foglalt rendelkezések következtében soha alkalmazást nem nyerhetnek. így nevezetesen az 1. pont alá eső jogügyletek illetékmentessége a kereskedőt ma már nem érdekli, mert hiszen azok után forgalmi adót kell fizetnie, már pedig a forgalmi adóval terhelt ügyletek után ujabb illetéket a feltételes illetékmentesség hiányában sem kellene fizetnie.