Közgazdaság és pénzügy, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - Középosztály és adópolitika

12 Dalnoki-Kováts Jenő az Országos Iparegyesület igazgatója. Az ipar igazán nem pereskedhetik azért, hogy a törvényhozás elhanyagolja a szociális vonatkozású kérdéseket. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításával járó vérveszteséget az ipar még ki sem heverte, máris bőséges szociális terhekre van kilátása. A munkásbiztositó-intézmény reformja a közelmúltban következeit be, még pedig korántsem az érdekeltség megelégedésére. A terhek ugyan magasabbak, mint a külföldön bárhol, a régi alkotmányosságnak azonban még a nyomai is eltűrnek. A közel jövőben foglalkozik a törvényhozás a munkahiány esetére szóló biztosításra vonatkozó törvényjavaslattal. Erről az érdekeltségnek az a véleménye, hogy 1. megvalósítására csak akkor kerülhet a sor, ha az L] ar pótolta vérveszteségeit, ha a kiéleződött világversenyben megtalálta fogyasztópiacait és e versenyigényeknek megfelelően átszervezkedve már feleslegei is mutatkoznak, amelyek szociális célokra fordíthatók; hogy 2. az ezzel járó terhekben az államnak is részt kell vennie, mert tulnyomólág agrár országunkban az őstermelés munkásfeleslegei az iparban próbálkoznak elhelyezkedni, ezek munkahiány esetén való ellátásának terhe tehát semmiesetre sem illetheti az ipart; végül 3. a munkahiány esetére való biztosítás, ha nincs helyesen megoldva, könnyen elősegíti a munkátlanságra való törekvést és végeredményben a munkakerülés ösztöndijává válik. Elkészült és rövidesen tárgyalás alá kerül a munkások aggkori ellátásáról szóló törvényjavaslat is. Ennek szükségessége bár vitán felül áll, de éppen az előbb elmondottaknál fogva időszerűsége legalább is kétséges. Ha pedig már mégis tető alá kerül, elintézhetné egyúttal a kisiparosok aggkori ellátásának kérdését is, annál is inkább, mert hiszen az érdekeltek már évtizedek óta sürgetik és állandóan hangsúlyozzák, hogy az ezzel járó terheket teljes egészükben maguk óhajtják viselni. A fiatalkorúak és nők védelmére tervezett törvényes intézkedéseket az ipar általában rokonszenvvel fogadta, bár számos tervezett intézkedés nem számol a helyi viszonyokkal, és bizonyos vonatkozásaiban káros következményekkel fog járni. Általában bizonyos szociális vonatkozású kérdések rendezésénél a száraz elméleti elgondolás erőszakolt keresztülvitele könynyen káros visszahatást vált ki, mert nem számol a gyakorlati