Közgazdaság és pénzügy, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - Középosztály és adópolitika

11 nemzetközi szerződések szabályozzák, amelyek ezeknek UK\IÍállapitásál a genfi Nemzetközi Munkaügyi Hivatal feladatává teszik. Az ilyen egységes elintézése a szociális kérdéseknek csak fokozni fogja az összes államok szociális berendezkedésének kiterjesztését és Magyarországnak is csak kodifikálnia kell ezeket a nemzetközi szerződés által szabályozott intézkedéseket. Elavult törvény, miniszteri rendelkezések és birói gyakov: lat helyébe — egységes kódexet az alkalmazottak jogairól és kötelességeiről! A nyugdijkérdés is állandó problémája a világháború utáni közgazdasági életnek. Bizonyos, hogy miként külföldön; nálunk is szélesebb rétegeket kell bevonni a nyugdijélvezök táborába. Nem feladatom, hogy ennek gyakorlati útjára rámutassak. Van elég külföldi példa rá. Kötelezni kell a bizonyos alkalmazotti létszámmal dolgozó és bizonyos vagyontömegü munkaadókat a nyugdíj intézményének bevezetésére és ha erre önmaguknak nem volna elég erejük, akkor meg keli valósita] i ezt a munkaadók szövetsége formájában. A munkanélküliség esetére szóló biztositás és az aggkori biztositás is beletartoznak a modern szociálpolitika legközelebb megvalósítandó eszményei közé. Persze vigyázni kell a módra, ahogyan létrehozhatók! Hiszen a munkanélküliség esetére szóló biztositás rendszerénél elég, ha a gépezet egy csavarja meglazul. És a munkanélküliek segélyezése helyett munkanélküliek tenyésztése jön létre. Bizonyos azonban az, hogy a munkanélküliség esetére való segélyezés nem az egyes községek feladata, hanem állami feladat. Az aggkori biztositás rendszerénél két különböző forma van. Az egyik az 1908. évi angol old age pensions act, amelynél sem a biztosítottak, sem a munkaadók nem fizetnek járulékot, hanem az állam fizeti erre a célra létesített és bevételeiből kiutalt alapjából. A német rendszernél ezzel szemben a munkaadók és munkások járulékaiból jön létre a munkanélküliség esetére szóló alap, amelyet az állam csak kiegészít. Ezt a rendszert azóta a francia és olasz törvényhozás is átvette, és ez a rendszer fog alighanem megvalósulni az eljövendő magyar törvényhozás során. A szociális kérdésekkel való foglalkozás elsőrangú feladata a törvényhozásnak, mert minden társadalomnak kél alapja van: a jóllakott gyomor és a megbékélt lélek. 4