Közgazdaság és pénzügy, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - A fogyasztás finanszírozása

23 az eredeti bejegyző engedélye a jelzálog bejegyzésére, valamint az okmány kiállításának helye és ideje. (12. §.) Ugyancsak kiköti ezen 12. §, hogy ily jelzálogilag terhelt hajó külföldre csakis a hitelező beleegyezésével adható el, ily módon biztosítván a zálog országban maradását. Mint látjuk, az uj törvényjavaslat is azon a (külföldön is keresztulvitt) fiction alapul, hogy a hajók ingó jellegüket megtartván, ez egy esetben tekintessenek quasi ingatlanoknak, melyekre a jelzálog bejegyezhető. Nem akarunk itt ezen feltevés jogi jogosultságára és megengedhetőségére bővebben kitérni, számunkra egyedül fontos az a tény, hogy manapság általában es a magyar gazdasági viszonyoknál fogva különösen, meg kell ragadni minden eszközt, mely uj tőkék számára utat nyit és azok megszerzését megkönnyíti. Kétségtelen, hogy a külföldi tőke a magyar folyamhajózás számara lényegesen könnyebben lesz mobilizálható a lajstrom bevezetése után, mint eddig,' könynyebben mobilizálható főkép a kisebb, nem államilag támogatott hajózási vállalatok részére. Emellett az esetleges belföldi tők© is ezentúl kevésbbé fog idegenkedni a hajózási hitelektől, mint eddig s igy el kell ismernünk, hogy ez a javaslat a hajózásra kétségkívül jó hatással lenne s annak konkurrencia-képességét ugy belföldön, mint külföldön, erősen emelné. Elvben, alapgondolata szerint, tehát föltétlen támogatásra méltó ez ;i terv. Hogy a praktikus keresztülvitelre tervezett utak a célnak teljesen megfelelnek-e, oly kérdés, mellyel jogászvilágunknak nyilvánvalóan érdemes volna behatóan foglalkoznia. Dr. Zádor liéla. A fúziók illetékmentessége. A kríziseknek a gazdasági txistentiákat megtizedelő hatása önmagában véve nem egészségtelen, legfeljebb annyiban, amennyiben életképes és értékes (Egyedek is esnek áldozatul neki. A gazdasági élet összes tagjai között fenálló szoros, láncszerű kapcsolat folytán azonban a válságok gyakran az életképes elemeken is éreztetik hatásukat, ami ellen ezek természetes előrelátással védekezni igyekeznek. A védekezés egyik leghatékonyabb formája az üzemek egyesilése, a • koncentráció. A gazdasági történelem tanulsága szerin* tényleg a válságok rendszerint erős lökést szoktak adni a koncentrációs mozgalomnak. A koncentráció időszerűséget a kormain is belátta, amikor 1925 áprilisában kiadott 903/1925. P. M. számú rendeletével a íiizióknak a magas adó- és illetékterhekben rejlő akadályát megszüntette. Ennek a rendeletnek 1920 június 30-án megszűnt hatályát elsőizben 1926. év végéig, majd az 5900/1920. P. M. számú rendeletével, mely január 8-án tétetett közzé, mindazon fúziókra kiterjesztette, melyek 192? július 1. előtt kimondatnak. A koncentráció folyamata erőtellj esebben ezen kedvezmények ellenére sem indult meg mostanáig, eltekintve néhány, íöieg az épitő- és a malomiparban végrehajtott fúziótól. Ennek magyarázatául kétségtelenül igen súlyos okokat lehet felhozni. Talán a legkézenfekvőbbek közé tartozik az is, hogy a pengőmérlegek felállítása előtt a fúziók bázisául szolgáló értekelések túlzottan önkényesek voltak és minthogy a pengőmérlegek megszerkesztésénél a vállalatok ugyancsak egyéni felfogásuk szerint járhattak el, szükség volt egy bizonyos idő elteltére, hogy ez alatt a mérlegbe felvett adatok helyénvalósaga igazolást, illetve helyes értelmezést nyerhessen. Akármi is legyen az oka •i fúziók eddigi gyér voltának, tény az, hogy a vállalatok egész sora foglalkozik^ a legkomolyabb formában fúziós lehetőségek-