Közgazdaság és pénzügy, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - A fogyasztás finanszírozása

20 jugoszláv gazdasági élet válságává] lehel magyarázni, hiszen amig Közép-Európában és igy Magyarországon is, a válság hullamai március-április óta fokról-fokra -enyhülnek, addig Jugoszláviában a krízis még nem érte el tetőpontját, amit csak a jugoszláv hitelviszonyok alakulásával magyarázhatunk. A Slwenska Banka és az angolok más komoly érdekeltségeinek összeomlása miatt, továbbá az amerikai államkölcsön kudarca miatt ugyanis a nyugati tőke tartózkodást mutat Jugoszláviával szemben és ennek tulaj donitható, hogy a dinár stabilitása ellenére még mindig gyakori a 20—22%-os kamatláb és 12%-nál olcsóbb pénzhez a legnagyobb vállalatok sem. jutnak. A belső gazdasági viszonyok kedvezőtlen alakulása mellett a két ország közötti árucsereforgalom fejlődésének komoly aka(iálya a kölcsönös jogsegélyt biztosító kereskedelmi szerződés hiánya, a vámtarifális és vámigazgatási szabályozások nehézségei, a közlekedési viszonyoknak a két ország közötti forgalomban való primitív rendezése, végül az útlevél- és vizumakadályok, amelyeknek megszüntetésével szemben éppen Jugoszlávia mutat még mindig ellenállást. Ezek az akadályok azonban nem olyanok, amelyek sokáig állhatnak a két ország gazdasági közeledésének útjában. Jugoszlávia is, Magyarország is agrárállamok, mindkettőt egyaránt fenyegeti az amerikai és valószínűleg már a közeljövőben kialakuló orosz mezőgazdasági termelés versenye. Az amerikai és orosz agrárexport nyomása alatt Magyarországnak és Jugoszláviának egymásra kell találnia és Jugoszlávia részéről ís egyre jobban jegecesedik ki az a felfogás, hogy a nyugati nagyiparok koncentrikus törekvéseivel szemben Közép-Európa agrárallamainak is egységes és racionális álláspontot kell elfoglalnia. De nemcsak agrárérdekek azok, amelyek a két ország közötti megértést és közeledést elősegítik, hiszen a jugoszláv ipar is, amely túlnyomórészt mezőgazdasági ipar, csak nyerhet a' magyar iparral való kooperáción. A jugoszláv malomipar Csehszlovákia és Ausztria vámpolitikájával szemben éppen olyan aggodalmat keltő helyzetbe került, mint a magyar és a két malomipar érdekei sürgetik, hogy közös termelési programmal \ egyék fel a versenyt a belföldi es az exportpiacon. A fejlett jugoszláv szesz-, bőr- és olajipar is szívesen kooperálna a magyar rokoniparokkal a középeurópai piacon, ahol most egymással szemben állanak. Ahol a gyáripar és mezőgazdaság rokonszenve a közeledés iránt olyan nyilt kifejezésre jut, mint Krojac kereskedelmi miniszternek, Alexander és Bgíioni, a jugoszláv GyOSz zágrábi és belgrádi elnökeinek, Jovan Jovanovics, a volt íóldmivelésügyi miniszternek és jelenleg az agrárpárt vezérének azon nyilatkozataiban, amelyekkel a magyar kereskedelem által megindított közeledésre válaszoltak, ott nem lehet akadálya annak, hogy a gazdasági közeledés útjából az utolsó akadályokat is elhárítsák. Ezek az akadályok részben politikaiak, mint a magyar tengeri kikötő kérdése, továbbá a letelepedési egyezmény, amelynek hiján a magyar alattvalók letelepedése és magyar •égek bejegyzése jóformán lehetetlen. Azok az érdekek pedig, amelyek a két szomszédországot gazdaságilag közelebb hozzák < gymáshoz, kétségtelenül hozzá fognak járulni a jelenlegi barátságos politikai atmoszféra megőrzéséhez is. Varunnai Aurél. Külkereskedelmünk alakulása és a külföldi hitelek. Az 1926. év külkereskedelmi mérlege kereken 80 millió aranykorona