Közgazdaság és pénzügy, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Nemzetközi kartellmozgalom

11 GAZDASÁGI SZEMLE. Nemzetközi kartellmozgalom. A háború során bennünket ért terüle'veszteségek folytán számos iparágunk luldimenzionálttá vált. Még fokozta ezt a tuldimenzionállságot az, hogy a pénz elértéktelenedésével járó veszteségek elkerülése céljából a legtöbb iparvállalat költséges beruházásokat eszközölt, abban a reményben, hogy e beruházások mint állandó értékű vagyoni tőkék, majd a várt gazdasági fellendülés idejében hozzák meg kamataikat. A fellendülés azonban elmaradt s helyette súlyos fogyasztási krizis állt be. Hozzájárult mindehhez a jelenlegi általában súlyos gazdasági helyzet, amelynek során a valuta-stabilizáció az ország minden termelőjétől és fogyasztójától súlyos áldozatokat követelt, minek folytán a piac felvevőképessége a minimumra szállott alá. Ennek ismét az a következménye, hogy a kinálat mindenütt sürgetővé vált, ami fokozatos árlemorzsolódást eredményezett, ugy hogy az árak általában a termelési költségek nívójára száll'ak alá. Megállapíthatjuk, hogy ipari életünk minden ágában élénken érezhető az óhaj a további árleromlásnak kartellszerü megállapodásokkal való megakadályozása iránt. Mindez vonatkozik a kartellalakitási hajlamra általában és jelesül a belföldi kar'éllek vagy kartellszerü egyezmények ié'.esitésére. A nemzetközi megállapodások azonban némileg más megítélés alá esnek, mert Csonkamagyarország jelen politikai és gazdasági helyzetében alig gondolhat nagyobbszabásu kivi teli lehetőségekre, hanem arra kell berendezkednie, hogy lehetőleg saját piacát lássa el. A nemzetközi megállapodásokba való bekapcsolódásunk tehát igazi lendületre csak akkor kapna, ha jelesül a szomszédos és a keleti államokkal sikerülne olyan kereskedelmi és vámegyezményeket lé esitenünk, amelyek az ezen országokba való kivi'elt ismét lehetségessé tennék. Ennek dacára iparunk érthető és jóakaró érdeklődéssel, mezőgazdaságunk pedig bizonyos idegességgel nézi a nemzetközi kar'eUek alakítására vonatkozó és folvton élénkebbé váló mozgalmakat. Ezidöszerint a kartellfejlödés pillanatnyi helyzete nagy vonásoktan a következő: A háború elő ti osztrák-magyar vaskart ell lazább formában bizonyos mér ékben folytatódik. A háboruelötti kartell termelést kontingentáló kartell volt, mig a legutolsó időig a magyar, osztrák, cseh és román vasmüvek között állott fenn egy karlellszerü megállapodás az export-piacokon való versenyzésre vonatkozólag. A belföldi niacokat a kartell az illető nemzet iparának biztosította. E pillanatban a magyar vasmüveknek a nyugateurópai nemzetközi vaskarlellbe való belépése immár be fejezett tény. A régi Osztrák-Magyar Monarchia területén fennálloti műtrágya-]Á3iT\e\l mint nemzetközi kartell van érvényben Ma gyarország. Jugoszlávia, Csehszlovákia és Ausztria műtrágya-