Közgazdaság és pénzügy, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Nemzetközi kartellmozgalom

[6 gyárai között. A kartellszervezet megha'ározza a termelést és a nemzetközi piacokat az ilíeiö államnak biztosítja. Külön megál- y lapodás állapítja meg azon határszéli gyárak piacait, amelyeknek a természetes vevőköre a szomszédos állam területén van. A magyar és jugoszláv gyárak közös elszámoló irodát is tar anak fenn, mig a négy országra kiterjedő megállapodás ilyen szervezetet nem ismer. Nemzetközi csontkartellben egyesültek Németország, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Ausztria és Csehország csontfeldolgozó telepei. A kartellszerü megállapodásnak a főcélja a korlátozott mennyiségű csontanyag biztositása kartelltagck számára. A kartell megállapítja a piacokat, illetőleg a világpiaci verseny tekintetében korlátozásokat állit fel tagjai számára. A magyar zománcművek tagjai az Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia és hazánk területére kiterjedő európai zománcmüvek szövetségének. A nemzetközi izzólámpakartellnek tudtunkkal Amerikában van a központja s az a rayonirozás rendszerén alapul. Évenkint megállapítja az egy-egy gyárra eső kontingenst s az árakat. A kontingens netáni túllépéséből eredő bevételt'az illető gyár a központba köteles beszolgáltatni. Egyébként az egyes gyárak meg ártják önállóságukat. A gyártmánytípusok egységesítve vannak. Végül a magyar ipar immár tagja a nemzetközi kálikartellnek is. A kartellezésnek az árakra gyakorolt hatását minciez eselekben nehéz a többi tényezötöl különválasztani. Nemzetközi kartellek, Magyarország részvétele nélkül, a következők alakultak az 1926. évben: Sinkartell: 1914-ben a háború következtében felbomlott. 1926-ban újból megalakult Londonban; résztvesznek Anglia. Franciaország, Németország, Belgium és Luxemburg gyárai. Vaskartell. A sinkartell nyomában, de attól függetlenül, hónapokig húzódó tárgyalások eredményeként jött létre a legutóbbi időben. A felosztandó kontingensből, a végleges megegyezés szerint, Németországnak 43 százalék. Franciaországnak 38 százalék jut, és a többi Belgium, Luxemburg és a Saarvidék között osz:atik fel. A cseh és angol müvek csatlakozása bizonytalan. Német-francia nyersvasegyezmény. A németországi nyersvasbehozatalra és a saarvidéki piac megosztására vonatkozik. Európai aluminiumkartell. Tagjai a francia, angol, német és svájci gyárak. Nemzetközi csőegyezmény, német, francia és luxemburgi gyárak között. Rézkereskedelmi szindikátus. A világ réztermelésének kilencven százalékát foglalja magába, csak Japán és Ausztrália áll kiviil. A Párisban székelő Nemzetközi Kereskedelmi Kamara erőteljes akciót folvtat a nemzetközi kartellek ügveire kiter'edö nemzetközi kamatai választottbiráskodás megszervezése érdekében. E kérdés persze összefügg a kartellek fölötti állami fel-