Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 6. szám - Semmiségi kérelem (Befejező közlemény)

esetben, mig az illetéktelenség folytán csak a fentebb emiitett esetekben van helye semmiségi kérelemnek. Továbbá az illetéktelenség jelenti a birói hatáskör, mig a minősített hatalmi viszszaélés egy más állami hatalom részére fenntartott hatáskör megsértését. Hatalmi visszaélésről beszélünk, mikor a birói hatalom : í. oly ténykedést követ el, amely a törvényhozó vagya végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik, 2. mikor törvényes erővel ruház fel hatálytalanított törvényeket, 3. mikor kétségbe vonja érvényben levő törvények kötelező erejét, 4. mikor bírálja a törvényhozót és 5. mikor nyomást, kényszert gyakorol reá (Pan. Rom. 1929 II. 271.). Téves, vagy valamely törvényes rendelkezésnek nem alkalmazása törvénysértés és nem hatalmi visszaélést jelent, mert ez utóbbival csak akkor állunk szemben, ha a bíróság, mint birói hatalom, valamely más államhatalom részére fenntartott és hatáskörébe tartozó ügyekben illetéktelelenül jár el. Ami pedig a 8. pontot illeti, a szerződések rossz értelmezése alapján sikerrel csak az esetben indítható a semmiségi kérelem, ha az ítéletben adott értelmezés magának a szerződésnek természetét változtatja meg, vagy pedig annak világos és kétségtelen értelmét félremagyarázza, kivetkőzteti. Az első eset alkalmazásáról akkor lehet szó, ha az alapbiróság pl. egy adásvételi szerződést csereszerződésnek minősít, mely esetben a bíróság a szerződés természetét, jellegét változtatja meg. A második esetnél az alapbiróság tulajdonképpen súlyos tévedést követ el azzal, hogy magyarázást, értelmezést ad akkor, mikor csupán a tény megállapítása volna szükséges. A bíró szuverénitása a mérlegelést illetőleg nem mehet olyan messze, hogy jogviszonyokat önkényesen állapítson meg, mert ha ez igy volna, akkor a semmitőbiróság szerepe teljesen feleslegessé válna és tulajdonképpen akkor sem magán a szerződésen esett sérelem, hanem azon törvényeken, amelyek a szerződés áltak keletkezett jogviszonyt szabályozzák. Az alapbiróság, ami azt illeti, szuverén jelleggel mérlegel, bizonyos megszorításokkal: 1. ne sértse meg a bizonyítékok Is a felek törvényét, 2. ne fordítsa ki azok világos értelmét, 3. ne igazítson ki, vagy utasítson el olyant, amit a felek elismertek, hogy szerződtek felette. D. Hozoc szerint (Pan. Rom. 1926 I. 34) a Semmitőszék felülvizsgálási jogának terjedelmét vizsgálva, ezen jogot csak két esetben ismeri el: 1. mikor a szerződési kikötések értelmezése hatalmi tulka88