Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 6. szám - Semmiségi kérelem (Befejező közlemény)

KISEBBSÉGI JOGÉLET A „Magyar Kisebbség" nemzetpolitikai szemle melléklete Junius-julius hó 1937 SZERKESZTIK: Dr. ASZTALOS SÁNDOR és Dr. MIKÓ IMRE }\ Semmiség! kérelem. (Befejező közlemény.) Irta : Mondtak Béla dr. A mai perrendtartás mellett a semmitőbiróság nem jelent harmadfokú bíróságot, mivel tulajdonképen nem perekben Ítélkezik a szó perjogi értelmében, hanem csak a perben hozott ítéletet vizsgálja felül az alkalmazott jogszabályok alapján. Ekkor már a per a maga sajátosságaival lezártnak tekinthető. Tulajdonképen maga a határozat sem a peres felek érdekében, hanem az igazságszolgáltatás, mint magas állami intézmény érdekében történik és csak másodrendű, hogy esetenkint a peres felek látják és érzik a határozat közvetlen hatályát. Éppen ezért, mivel már nem perről van szó, az ítélet megsemmisítése alapjában véve magának a bíróság, illetőleg az Ítélkező bíró tévedésének, hibájának lehet egyedüli következménye. És ha ez így van, maga a tárgyalás szintén csak a semmiségi kérelem és kizárólag a ténybiróságok előtt felhozott ténykörülmények határain belül mozoghat. Kivételt képeznek a közrendet érintő kérdések, amelyeknek letárgyalása első ízben is sikerrel hozhatók fel a semmitőbiróság előtt és azt hivatalból is felvetheti. A szervezeti törvény 30. szakasza kilenc pontban, míg a gyorsított eljárásról szóló törvény 70. szakasza öt pontban sorolja fel azokat a törvényes alapokat, amelyek alapján semmiségi kérelemmel lehet élni. Ezeket a kizárólagos alapokat azonban nem kell összetéveszteni a semmiségi kérelem tulajdonképeni indokaival, amelyek esetről-esetre változhatnak és változnak. A törvény kizárólagos módon felsorolja azon általános eseteket, amelyeken kivül más törvényes alapot nem ismer, kizárván a lehetőségét annak, hogy más alapon sikerre vezethessen a sem81 6. szám