Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 6. szám - Semmiségi kérelem (Befejező közlemény)

miségi kérelem. Épen ez a megkülönböztetés a magyarázata annak, hogy azt a semmiségi kérelmet, amelynek alapja fent emiitett kizárólagos felsorolás egyikébe sem illeszthető be, mint meg nem engedhetőt (inadmisibil), mig viszont azon semmiségi kérelmet, amelynek indokai a törvényes alapok valamelyikébe beilleszthetők ugyan, de nem helytállóak, mint alaptalant (nefondat) utasítják vissza. Azonban e kilenc pontban felsorolt törvényes alapok megfogalmazási terjedelme oly rugalmasságot biztosit, hogy kevés semmiségi kérelem képzelhető el, amelynek indokai — ha ugyan vannak — valamelyik pontba ne volnának beleilleszthetők. A semmiségi kérelem általános alaki és egyúttal prelimináris kelléke, hogy a panasszal élő a ténybiróságon mint peres fél szerepeljen és hogy érdekelt fél legyen. Az első kellék irányelvétől kivételt képeznek a főügyész által a törvény érdekében benyújtott semmiségi kérelmek. Nem élhet semmiségi kérelemmel az sem, aki csak az első fokon szerepelt mint peres fél, a másodfokon már nem. A törvény értelmezésének elvont vitatása anélkül, hogy anyagi, vagy bizonyos esetekben erkölcsi érdeket érintő volta ki ne lenne mutatva, szintén megengedhetetlen. Ezen érdek hiánya hivatalból is vizsgálandó. A semmiségi panasz tárgyalása, a semmiségi okok sorrendjét illetőleg a következőképen történik : a kérelem természetes folyamata szerint első sorban azon kérdések tárgyalandók, amelyek az itélet teljes megsemmisítését vonják maguk után. Ilyen indokok nem létezése, vagy esetleges sikertelensége esetén következnek azok, amelyek elfogadása csak részbeni megsemmisítést von maga után. Ezen két nagyobb csoporton belül megkülönböztetendők külön-külön formai és érdemi indokok azzal, hogy a formai indok megelőzi az érdemit. A semmiségi kérelem indokolásának sorrendje tehát nagy vonalakban a következőképen szerkesztendő : „perrendtartási semmiségi okok, többi alaki kifogások, majd illetékesség, bírói hatáskör és végül az itélet rendelkező része és ezzel szerves összefüggésben levő indokai" (Faye). A semmiségi kérelem felépítése és különösen maguknak az indokoknak helyes meglátása és azok megértése csoportositási szempontból igen nehéz, kiváltképen az erdélyieknek, mivel az itt érvényben lévő perrendtartás szerint a peres felek kifejezetten a tények előadására szorítkoznak s ezek alapján hi82