Kisebbségi iskolaügy, 1929 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1929 / 1. szám - A bakkalaureátus

tanulóknak ismereteik felfrissítésére és összeszedésére s a hatóságnak a tanárok tevékenységének ellenőrzésére. Az uj vizsgálat nem olyan lesz, mint a régi, az összes tárgyakból, ami miatt annyi kritika és támadás érte, hanem csak az alapvető ismeretekből, amelyekkel minden román állampolgárnak bírnia kell, melyekhez járul még két tantárgy. Kráuter azt fejtegette, hogy kétféle vizsgálat van. Egyiknél azt állapítják meg, hogy mit tud a tanuló, a másiknál azt, hogy mire képes. Annál az ismereteket, ennél az intelligenciát vizsgálják. A különbséget már a két név is jelzi: bakkalaureátus és érettségi. Nem fél az értelmi proletáriátustól, mert ugyan ki merné mondani, hogy nálunk igen sok az orvos, mérnök, pap, tanár ? E tekintetben egyezik a véleménye Lupasével és Máguráéval, aki azt szeretné, hogy nálunk is bakkalaureus rendőrök álljanak az utcákon, mint Belgiumban, mert akkor nem volna oly sok erkölcstelen hitványság a közéletben, mint ma. Aztán párhuzamot von Haret, Trefort és Anghelescu törvénye közt s ugy találja, hogy a két előbbi sokkal modernebb, haladottabb állásponton áll, mint Anghelescu, már csak azért is, mert Trefort törvénye csak a magyar nyelvet és irodalmat kívánja magyar nyelven, a többi feleletet a tanuló anyanyelvén. Mert az anyanyelv nemcsak egyszerű eszköz a gondolatok közlésére, hanem annál sokkal több, minden. A román nyelv a kisebbségi tanulónak . . . egy korlát, melyen megbotlik élete elhatározóan fontos percében. S vájjon jó-e ez és mire jó ? Elvi magaslaton mozog H. 0. Roth beszéde, aki erős szavakkal fejti ki, hogy a miniszter provokáló elbizakodottsággal halad a romanizálás utján, s nem veszi észre, hogy Észtország és Litvánia már törvénnyel biztosította a kisebbségek autonóm jogait. Felekezeti iskoláink nyilvánossági jogát egy egyszerű törvénnyel elveszi, a román nyelven kívül még három más tantárgyat roir-anizál. Tiltakozik az ellen, hogy még érvényben levő erdélyi törvények egy 2 §-os egyszerű törvénnyel gyökeres változást szenvedjenek, mert az alkotmány 137. §-a kifejezetten mondja, hogy a különböző tartományok törvényei érvényben maradnak, míg a törvények egységesittetnek. Kifogásait három pontba foglalja össze : a) a nyilvánossági jog lényeges részeinek konfiskálása; b) a IV. osztály végzése után az a megszorító rendelkezés, mely szerint a minisztertől kell kérni parallel osztály létesítésére a jóváhagyást; c) a földrajz, történelem és alkotmánytan romanizálása. Feltétlenül hibás a miniszternek az a felfogása, hogy a felekezeti iskola középkori intézmény. Ritkán lehet annyi pedagógiai naivságot és zavart összehalmozva látni, mint e törvényjavaslatban, mely felfogásában Lupas is teljes mértékben osztozik. Naivság volna azt hinni, hogy e törvényjavaslat, mely 11