Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 12. szám - A részvényes vagyonjoga

12. sz. KERESKEDELMI JOG 171 A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 96. sz. polgári döntvénye 189. Az 1926 : XVI. tc. rendelkezéseit olyan magánalkalmazotti nyugdíjak átértékelésére is alkalmazni kell, amelyekhez való jog a törvény életbelépése után nyilt meg; de csak abban az esetben, ha a nyugdíjkövetelés alapja olyan szolgálati szerződés, külön megállapodás, vagy a szolgálati szerződést kiegészítő szolgálati, illetőleg nyugdíjszabályzat, amely a nyugdíj összegét vagy annak legmagasabb összegét koronában, vagy forgalomban már nem lévő más belföldi pénznemben határozza meg.* 11938 november hó 21-én.) Általános 140. Bizonytalan eshetőségektől függő igények rendezése céljából kötött egyességnek az érvényességét nem érinti valamelyik egyezkedő félnek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amelyre az egyességkötés idejében a bizonytalanság kiterjedt. (C P. I. 3494/1938. sz. a. 1938 okt. 19-én.) Ennek következtében, ha meg is lehetne állapítani, hogy az egyességkötés után a felperes egészségi állapota a balesettel okozati összefüggésben a felperes munkaképességére is kihatóan rosszabbodott, és hogy ö ezt az egyességkötés alkalmával előre nem látta és előre nem is iálhatta, a felperesnek ez a tévedése nem tenné az egyességet érvénytelenné és nem szolgálhatna alapul arra, hogy a felperesnek azok az igényei, amelyekről az egyességben lemondott, feléledjenek. 141. Az a fél, aki olyan szolgáltatáshoz jutott, amely szolgáltatásnak az érvénytelen szerződés a közvetlen alapja, — ezt a szolgáltatást az általános magánjogi jogszabályok értelmében az alaptalan gazdagodás szabályai szerint visszafizetni tartozik. (C. P. IV. 2784/1938. sz. a. 1938 okt. 5-én.) Kártérítés 142. A telek tulajdonosa felel a telken levő építmény összeomlásából vagy egyes részeinek lehullásából másra háramló kárért, ha az összeomlást vagy a lehullást építési hiba vagy a fenntartás hiányossága okozta. Ezzel szemben a tulajdonos nem hivatkozhatik sikerrel arra, hogy ő minden intézkedést megtett, amely köztapasztalat szerint az épület fenntartására szükséges volt. (C. P. VI. 4044/1938. sz. a., 1938 okt. 27-én.) Nem vitás ugyanis, hogy a ház leomlása előtt a falakon repedések mutatkoztak és az alperes mérnökszakértőt is meghallgatott a megerősítési munkálatok szükségszerűségének megállapítása érdekében. Midőn azonban, az alperes megelégedett a szakértőjének azzal a kijelentésével, amely szerint közvetlen veszélyt nem látott fennforogni és nem gon* Egyelőre csak a határozat szöveget tudtuk lehozni, mert lapzártakor az indokolás még nem állt rendelkezésre. doskodott idejében a fenyegető veszély elhárításáról: ezt az alperes kizárólag a saját veszélyére tehette, s így az okozott kárért, mint az épület tulajdonosa a fenti jogszabály alapján felelős. Veszélyes üzem 143. Harmadik személy olyan elháríthatatlan cselekményének, amely a veszélyes üzem fenntartóját az őt egyébként terhelő tárgyi felelősség alól mentesíti, csak azt a cselekményt lehet tekinlení, amellyel közönséges előrelátás mellett nemcsak, mint bizonyosan bekövetkezővel, hanem mint lehetőséggel sem kellett számot vetni, vagy amelyet megakadályozni akkor sem volt módjában a veszélyes üzem fenntartójának, illetőleg az ő megbízottjának, ha előrelátta. Abból a körülményből, hogy a mentesítő okként megjelölt cselekményt elkövető harmadik személy a magatartására irányadó valamely jogszabályt sértett meg a cselekményével, egymagában még nem következik, hogy a cselekmény elkövetésének a lehetőségével nem lehetett számot vetni és ekként azt nem lehetett előrelátni. (C. P. I. 3499/1938. sz. a. 1938 okt. 20-án.) A közönséges tapasztalat ugyanis azt bizonyítja, hogy tiltott cselekményeket lépten-nyomon követnek el és ezért az, aki az ilyen cselekménynek harmadik személy részéről elkövetését számításon kívül hagyta és annak megakadályozását elmulasztotta olyankor, amikor a körülmények az elkövetés lehetőségére vagy éppen valószínűségére utaltak, balesetnek a tiltott cselekmény közrehatásával létrejötte esetében nem hivatkozhatik arra, hogy a baleset elhárítására minden tőle telhetőt megtett és hogy azt ekként harmadik személynek az ő számára elháríthatatlan cselekménye idézte elő.* 144. I. Az ammóniáknak a szerves életre gyakorolt káros hatására tekintettel az ammóniák alkalmazásával folytatott üzem természeténél fogva különös veszéllyel jár; tehát annak tulajdonosát ammoniákrendszerű hűtőkompresszor eladása és felszerelése körében az ammóniák alkalmazásával járó veszélyből származó károkért vétkesség nélkül is felelősség terheli. II. Ámde ez a tárgyi felelősség elvileg sem korlátlan, mert arra a kárra, amelyet erőhatalom vagy a károsult kizárólagos hibája okozott, ez az felelősség ki nem terjed és a tárgyi felelősség alapján folyó perben is alkalmazni kell azt az általános jogszabályt, hogy ha a károsult a kár keletkezésénél közrehatott bárcsak annyiban, hogy a kár elhárítását vagy enyhítését vagy a károsítónak az előállható rendkívüli következményekre való figyelmeztetését elmulasztotta, a bíróság a? eset körülményeinek figyelembe vételével, külö uös tekintettel a felek vétkesséírére és arra, hogy a kárt túlnyomóan az egyik vagy a másik fél okozta, — határozza meg, van-e és mennyiben van helye kártérítésnek (P. H. T. 986. sz.). III. Nincs helytálló alapja annak az érvelésnek hogy a kár nagysága a kárt rendkívülinek nen minősítheti, hanem azt ilyenné csakis a kár elör< nem látható indító oka teheti; mert a kárt okoz* *Autóösszeütközés okozta balesetről volt szó, rac lyet hajtási szabálytalanság okozott.