Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 12. szám - A részvényes vagyonjoga

170 KERESKEDELMI JOG 12. sz szélybe sodorja és hozzájárulhat annak a bi­zalmatlanságnak növeléséhez, amelyet rész­rényjogunk korszerűvé alakítása nélkül alig is lehetséges eloszlatni. (Folytatjuk.) SZEMLE Sövényházi Ferenc magántanári próbaelőadása. A fiatal hiteljogászgeneráció egyik legkitűnőbb tagja Sövényházy Ferenc, aki a tár^aságjog és különösen a részvényjog terén írt tanulmányaival máris kitűnő nevet szerzett magának. Külföldi tanulmányútjai során módjában állott a nyugat­európai részvényjogokat alaposan tanulmányozni, úgy hogy tudás és felkészültség tekintetében Sö­vényházy Ferenc nemcsak az igazságügy-minisz­térium törvényelőkészítő osztályának egyik oszlopa, hanem a fiatal magyar jogtudósok egyik legkitű­nőbbje is. Méltán éri tehát a kitüntetés, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi kara ma­gántanári próbaelőadásra hívta meg, melyet 1938 november 11-én tartott meg: „A részvényes va­gyonjoga" címmel. A kitűnően sikerült próba­előadásnak, melyen az egyetem tanári karán kí­vül az igazságügyminisztérium egész törvényelőké­szítő osztálya is megjelent, egy részét lapunk e számában közöljük. Kézbesítés az Amerikai Egyesült Államok te­rületén. Az igazságügyminiszter az Észak Ame­rikai Egyesült Államok területén való kézbesítés tekintetében 13.585/1938. I. M. szám alatt, az ed­digi gyakorlattal szemben (diplomáciai út) lénye­ges módosításokat tartalmazó rendeletet bocsátott ki, melyből kiemeljük a következőket: „Az Ame­rikai Egyesült Államok külföldi hatóságok ügy­iratainak kézbesítésére nem nyújtanak jogesélyt, miért is az ottani kézbesítés joghatálya attól függ, hogy az a magyar törvényeknek megfelelően, nevezetesen annak a személynek kezéhez történ­jék és az ügyirat átvételét az a személy ismerje el, akinek kezéhez a magyar jogszabályok sze­rint joghatályosan lehet kézbesíteni. Az Amerikai Egyesült Államok területén kézbesítendő ügyira­tokat nem kell a m. kir. igazságügyminiszterhez lelterjeszteni, hanem azokat a m. kir. igazság­ügyi hatóságok tengerentúli szállítására alkalmas zárt borítékban megfelelő térti vevénnyel felsze­relve bérmentesített ajánlott levélben postán köz­vetlenül küldik meg annak a személynek ame­rikai címére, akinek az ügyiratot kézbesíteni kell. Az amerikai postaszabályok szerint az ajánlott levél nemcsak a címzettnek adható ki, hanem an­nak is, akiknek a címzettől levelek átvételére írásbeli meghatalmazása van, úgyszintén a cím­zett háztartásában levő olyan önjogú személynek is, akinek kezéhez az amerikai posta szokás sze­rint érvényesen kézbesíthet. IRODALOM Hazai irodalom Az új svájci és új német részvénytörvények magyar tanulságai. A Magyar Jogászegylet könyv­tára 20. szám. A Magyar Jogászegylet Gazdasági intézetének kiadmányai 2. szám. Budapest, 1938. Annak a nagyértékű és nívós előadássorozat­nak, amely a Magyar Jogászegyletben az 1937 január 31-i német részvénytörvény és az 1937 július 1-én életbelépett és 1936 december 18-ról kelt svájci kötelmi jognak a részvénytársaságot szabályozó részének a magyar részvényjogi reform szempontjából kínálkozó tanulságait vonta le, az anyagát a Magyar Jogászegylet most könyvalak­ban is összegyűjtötte. Az átfogó bevezető elő­adást Kuncz Ödön professzor, lapunk főszerkesz­tője tartotta, a főbb problémákról Halász Tibor, Lévy Béla, Doroghy Erűin, Nizsalovszky Endre, Patakfalvy László, Sövényházy Ferenc, Tury Sán­dor Kornél, Kuti Arthur és Huppert Leó tartottak előadásokat. A most megjelent gyűjtemény úgy ezeket az előadásokat, mint a főbb hozzászóláso­kat is tartalmazza és értékes adalék a részvény­jogi reform anyagához. Tóth László: Építésjogi bírói gyakorlat. Egye­temi-nyomda kiadása, Osvald István előszavával. Szerző a budapesti kir. törvényszéken évek óta foglalkozik építkezési perekkel és sok éves ta­pasztalatait most rendszeres műbe foglalja. Ez a munka valóban hézagot pótol, mert úgy az építés­jognak mint általában a vállalkozási szerződés­nek úgy a joggyakorlata, mint az irodalma meg­lehetős vérszegény. A kitűnő kézikönyv részlete­sen taglalja úgy az építési vállalkozói szerződés­sel kapcsolatos alapkérdéseket, ú. m. ajánlat, ter­vezés, vállalkozás, ellenőrzés, részletesen foglal­kozik a szavatossági kérdésekkel, a pót- és több­letmunkákkal, de a mű gyakorlati céljánál fogva figyelme kiterjedt minden, az építkezéssel kap­csolatos jogi problémára: kötbérre, óvadékra, en­gedményezésre, a vállalkozónak és építtetőnek balesetekért való felelősségére stb. A kitűnő kézi­könyv ára 3.50 pengő. Szlezák Lajos: A könyvkövete'.és elzálogosítása. — Különlenyomat a Jogállam 1938 szept.—okt.-i számából. Glücksthal Andor: Szemlélődés (10 hozzászólás), a Polgári Jog könyvtára 37. füzet. Budapest, 1938, Grill Károly kiadása. Picker Ernő: Az angol bíróságok legújabb jog­gyakorlata a bíróilag nem érvényesíthető kötel­mek terén. Különlenyomat a Magyar Jogász­egyleti értekezések, 1938 okt.-i számából. HAZAI JOGGYAKORLAT A m. kir. Kúria jogegységi tanácsá­nak 95. számú polgári döntvénye 138. Az 1930:XXXIV. tc. (Te.) 12. §ának a keresetlevél áttételére vonatkozó rendelkezését a fizetési meghagyásos eljárásban — amennyiben ez az eljárás az adós ellenmondása következté­ben, vagy a Te. 51. §-a szerint perré nem alakul át — nem lehet alkalmazni. (1938 október 17-én.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom